Cserháti: Az ágazat nincs jobb helyzetben, mint ahogy átvettük.
„Az egészségügy rosszabb állapotban van, mint 3,5 éve" – jelentette ki Sinkó Eszter egészségügyi elemző csütörtökön, a Balatonfüreden tartott Medicina 2000 konferencián, amelyen hagyományosan a járóbeteg-ellátás aktuális problémáit vitatják meg. A konferencián Cserháti Péter, az egészségügyért felelős helyettes államtitkár azt mondta, az ágazat teljesítményének összegzésénél „józanságot és realitást" várnak. Különösen most, hogy választási év következik, jó lenne, ha a viták megmaradnának szakmai keretek között.
A helyettes államtitkár elismerte, hogy az ágazat nincs jobb helyzetben, mint a korábbi ciklus végén, de emlékeztetett arra, hogy egy végtelenül eladósodott országban, nagyon rossz körülmények között kellett hatalmas átalakításokat elvégezniük. Hangsúlyozta, hogy a problémák mellett számos pozitív eredmény is született. Példaként említette többek között a dohányzás elleni törvény szigorítását a chipsadót, a hamarosan bevezetendő közétkeztetéssel, transzzsírokkal kapcsolatos új szabályozást is. megemlítette a bérrendezést, amelynek hatására kevesebb, főleg fiatal orvos ment külföldre dolgozni.
A jelen feladatai közül kiemelte a mostani összesítés szerint 59,3 milliárd forintos kórházi adósság rendezését. Ezt szerinte nem lehet úgy elvégezni, ahogy korábban, ehelyett olyan mix megoldást kell alkalmazni, ami megakadályozza az adósság újratermelődését. „Pedagógiailag sem lenne jó, ha minden ugyanúgy történne", ha azok, akik tehetnek az adósság elszabadulásáért, mindent ugyanúgy tennének 2014-ben. A helyettes államtitkár elmondta: a kórházak közül 27-37 olyan intézmény van, amelyekkel jelenleg is folyik az egyeztetés, a jó megoldás megtalálására. A mix megoldásnál szóba jöhet a TVK átcsoportosítás, súlyszám, illetve pontszám emelés – tette hozzá.
A helyettes államtitkár a jövőben három nagyon égető problémát lát. Az egyik az ötvenes években, a „Ratkó korszakban" született óriási népesség egyre nagyobb igényét az egészségügyi ellátásra, ami azzal súlyosbodik, hogy a Ratkó korszakban született orvosok ugyanakkor nyugdíjba mennek. A másik, az egyre szélsőségesebb időjárás, ami, mint az idei nyár is bizonyította, óriási energiaigénnyel jár. Számos kórháznak ehhez hatalmas többletforrás kell : például a légkondicionáláshoz, a műtők hűtéséhez. A harmadik gond a Közép-Magyarországi Régió elmaradása, hiszen miközben itt összpontosul a progresszív ellátás, az aktív ágyak 45 százaléka, egyre rosszabbak a körülmények az uniós források hiánya miatt.
Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója is összegezte az elmúlt 3,5 évet. „Átvettük az intézeteket, felépítettük a rendszer vázát, a következő években a csinosítás következik". A főigazgató a kórházi adósságokkal kapcsolatban azt mondta „nem olyan rossz a helyzet", valójában 30-40 kórház van, ahol bele kell nyúlni a gazdálkodásba. Szerinte 2014-2018 között be lehet fejezni a struktúra átalakítását. Megjegyezte azt is, hogy mindez nem kis feladat volt eddig, hiszen plusz forrás nélkül kellett levezényelniük.
A főigazgató elmondta azt is, hogy a Gyemszi az intézmény működtetési feladatai mellett szeretne minél inkább módszertani központtá is válni. Mint mondta: 2014-től a járóbeteg-, és alapellátás racionalizálása következik, amelybe a Gyemszi, mint módszertani központ szerint be kellene építeni a sikeresen működő dán és norvég mintát.
Az országos tiszti főorvos a minimumfeltételek ellenőrzésének nehézségeiről beszélt. Paller Judit szerint a minimumfeltételek meghatározásánál mindenképp figyelembe kellene venni a lehetőségeket. Hiszen lehet szigorúan megszabni ezeket a feltételeket, amelyeknek rendszerint nem felelnek meg a szolgáltatók. Ebben az esetben azonban ki látja el helyettük a betegeket?! A tiszti főorvos szerint „a betegekkel a legkevésbé törődünk, rátesszük őket egy futószalagra, és nem állunk oda, hogy le ne essenek".
Az országos tiszti főorvos beszélt az egészségügyi ellátással összefüggő, egyre nagyobb gondot okozó fertőzésekről is. Felhívta a figyelmet a vezetők felelősségére, ugyanis szerinte hiába létezik jogszabály az infekció kontrollról, ha a vezetők nem várják el a beosztottjaiktól a megfelelő tisztaságot. És ez az odafigyelés nem is pénz kérdés – tette hozzá.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke és Velkey György, a Magyar Kórházszövetség vezetője is arról beszélt, hogy elégtelen, illetve torz az egész ágazat finanszírozása. Éger István szerint mindent elmond, hogy az egészségügyre a GDP már kevesebb, mint 4 százalékát költjük.
A MOK elnöke a bérrendezés kapcsán is azt mondta, bár fejet hajt a „jelentős" emelés előtt, de amíg nem garantálják a döntéshozók, hogy ez így is marad, addig nem lehet megállítani az orvos-elvándorlást.
Velkey György a finanszírozás buktatóin belül a szakmai és az önkormányzati lobbik befolyását emelte ki, amelyek miatt szerinte nagyon fontos lenne a HBCS és a TVK korrekciója. A kórházszövetség elnöke hozzátette: elengedhetetlen lenne a teljesítmény mellett az eredményt is finanszírozni. Megemlítette azt is, hogy presztízsokok miatt nagyon hosszú a szakorvosképzés, a HR-problémákra is megoldást jelentene, ha rövidebb, de tartalmasabb képzés után tudnák letenni az orvosok a szakvizsgát.
Sinkó Eszter határozottan fogalmazott. Szerinte már az sem volt végiggondolva, hogy az egész ágazatot nem egy miniszter, hanem egy államtitkár vezesse. Ugyanis így a kormányüléseken az egészségügyet önállóan senki nem képviselte. A kórházak államosításáról az elemző azt mondta: „teljesen felesleges volt", a központosítástól nem lett hatékonyabb az intézmények működése, nem mentődtek meg a csődtől, és az egész üzemeltetés lassúbbá vált. Példaként említette, hogy az egyik kórház az SZMSZ-ének elfogadtatására már 8 hónapja vár. A lassú, bürokratikus működésnek ára van, az elemző szerint konkrét anyagi veszteség is éri emiatt a kórházakat.
A problémák között sorolta az elemző, hogy a progresszivitási szintek újra szabályozásánál a döntéshozók nem számoltak azzal, hogy hol maradtak és hol nem olyan orvos teamek, amelyek képesek ellátni a feladatot. Azzal, hogy az önálló járóbetegellátókat nem államosították, el is hanyagolták őket. A betegek soha ilyen lassan nem jutottak ellátáshoz: néhány évvel ezelőtt 20 ezren voltak a várólistákon, most 70 ezren. Egyébként sem védi igazán senki a betegek érdekeit, hiszen az Egészségbiztosítási Felügyelet megszünése után létrehozott betegjogi központ nem rendelkezik hatósági jogkörökkel.
Sinkó Eszter szerint három alappillére van a megoldásnak: sürgősen új forrásokat kellene bevonni a rendszerbe, eredményalapú finanszírozást kellene bevezetni és partnerként kellene kezelni a betegeket.
A szombatig tartó járóbeteg szakellátási konferencia szakmai programokkal folytatódik. Egy állásfoglalás is született, amelyet itt olvashat.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!