Törvénymódosítást sürget a MOSZ

Szerencsésebb lenne, ha a törvények újabb módosítására haladéktalanul sor kerülne annak érdekében, hogy egyértelműen rögzítsék: a katasztrófa-egészségügyi ellátásra vonatkozó különleges szabályok csak és kizárólag katasztrófa idején alkalmazhatóak. Többek között ezt tartalmazza az a jogászi vélemény, melyet az egészségügyről szóló l997. évi CLIV. törvény (Eütv.) XIV., a Katasztrófaegészségügyi ellátás címet viselő fejezetének módosításáról szól, a Magyar Orvosok Szövetsége felkérésére. A szövetség elnöke lapunknak elmondta, a példa nélküli jogalkotási precedens ügyében kezdeményezték a V4-k soron kívüli találkozóját, és az Európai Bírósághoz fognak fordulni jogorvoslatért, ha hazai kezdeményezéseik a változtatásra nem vezetnek eredményre.

Mint a jogászi állásfoglalásban írják, "az Eütv. XIV. fejezete a KATASZTRÓFA­EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS címet viseli. Ennek ellenére a 2012. január 1-jével hatályba léptetett törvényi módosításban nem található a katasztrófa definíciója. A katasztrófa definícióját a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 20l1.évi CXXVIII. törvény 5. pontja tartalmazza, amely szerint:
„Katasztrófa: a vészhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítségének igénybevételét igényli."

Tehát az Eütv-ben elég lett volna csak utalni a 2011.évi CXXVIII.tv. 3.§ 5.pontjára, vagy egy az egyben átvenni az ott rögzítettet, hiszen az Eütv. XIV. fejezete a katasztrófa-egészségügyi ellátásról szól. Ehelyett azt rögzítették, hogy egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása a katasztrófa­egészségügyi ellátás keretében történik. A 228.§ (2) bekezdés a) és b) pontjában a törvény megadja az egészségügyi válsághelyzet definícióját.

Felmerül a kérdés, vajon mi az oka ennek? Ez költői kérdés, mert az ok és a cél nyilvánvalóan kiderül az Eütv. XIV. fejezete egyéb rendelkezéseinek a katasztrófa egészségügyi ellátásról
szóló 377/2011.(XII.3l.)K0rm. rendeletben foglaltakkal való összevetéséből.

Az egészségügyi válsághelyzet definíciójából adódik, hogy egészségügyi válsághelyzetté lehet minősíteni egy olyan helyzetet, amikor is az egészségügyi dolgozók tömegesen élni
szeretnének az egészségügyi tevékenység végzéséről szóló 2003.évi LXXXIV. törvényben (Eütevtv.) szabályozott azon jogukkal, hogy nem vállalnak önként további túlmunkát azon túl,
mint amelyre a törvény alapján kötelezhetőek. Vagy élni kívánnának azzal a jogukkal, hogy megszüntetik a munkaviszonyukat vagy közalkalmazotti jogviszonyukat, vagy nem kötnek a továbbiakban olyan, számukra hátrányos feltételeket tartalmazó közreműködői szerződéseket, amelyek gyakorlatilag rabszolgákká teszik az orvosokat.

Nyilvánvaló az, hogy a szlovák orvosok példáját követni kívánó magyar orvosok elleni kormányzati lépésként került módosításra a jelenlegi formában az Eütv. XIV. fejezete. 

Hiszen, ha az orvosok tömegesen felmondanának, vagy nem vállalnának önként a kötelező mértéken felül túlmunkát, akkor kialakul az Eütv. 228.§ (2) bekezdésében körülírt egészségügyi válsághelyzet. És ha egy ilyen helyzetet az illetékes szervek (védelmi bizottság, kormány) egészségügyi válsághelyzetté minősíthetnek, akkor a törvény erejénél fogva a katasztrófa­ egészségügyi ellátásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és akkor az orvosokat ebben a helyzetben „rabszolgaként" rendelhetik ki az ország bármely pontjára, s egy ilyen egészségügyi válsághelyzetben nem élhetnek a 2003.évi LXXXIV. törvényben biztosított jogaikkal.

Gyakorlatilag a Kormány vagy/és a Munkáltatók hibás gazdasági intézkedéseinek vagy mulasztásainak, vagy az orvosok tömeges felmondása, vagy korlátozott mértékű túlmunka-vállalásainak következtében kialakuló „egészségügyi válsághelyzet" idején a Kormány a parlament többségének támogatásával jogot formált arra, hogy gyakorlatilag határozatlan ideig a katasztrófa-egészségügyi ellátás kivételes szabályait alkalmazhassa, ha akarja, és ezzel gyakorlatilag állandósítsa az orvosok kiszolgáltatott helyzetét, „rabszolgasorba" taszítását.

Ez elfogadhatatlan, mert a demokratikus jogrend elleni újabb támadásként értékelhető - írják véleményükben, hozzátéve, hogy szerencsésebb lenne, ha a törvények újabb módosítására haladéktalanul sor kerülne annak érdekében, hogy egyértelműen rögzítsék, hogy a katasztrófa-egészségügyi ellátásra vonatkozó különleges szabályok csak és kizárólag katasztrófa idején alkalmazhatóak" - áll a véleményben.