Törzskarton: totálisan bojkottálják?

Bár július elsején életbe lép az új típusú törzskarton vezetéséről szóló rendelet, gyaníthatóan széles e hazában nem találunk majd olyan háziorvost, aki nekiáll a feladat végrehajtásának. A 2017. október 25-én megjelent salátarendelet (Magyar Közlöny 171. szám 28/2017.) szerint a háziorvosokra, a házi gyermekorvosokra és a fogorvosokra vonatkozik a jogszabály, amely úgy rendelkezik, hogy évente legalább a bejelentkezett biztosítottak 30 százalékának adatait szükséges feltölteniük a törzskarton vezetésére szolgáló informatikai rendszerbe. A teljes betegkör feltöltésre értelemszerűen három évük van, majd háromévente frissíteniük kell az  betegadatokat. 

A hároméves időtartam egyelőre nyugalomra ad okot, hiszen a késlekedés kódolva van a rendszerben, s aki időt nyer, életet nyer, mert még történhet valami... Ahogy ez igaz, úgy az is, hogy  alig van olyan ember, akit ne feszélyezne egy hatályba lépett, számára feladatot előíró, ám betarthatatlan rendelet. Nem véletlen, hogy az orvosok közül többen kiszámolták, mennyi időt is venne igénybe egy ilyen testes lista összeállítása. A svájci modellprogramra hajazó adatsort nagyjából – az ott szerzett tapasztalatokra alapozva – negyven perc alatt lehet felvenni és feltölteni. Ha valakinek 1500 betege van, akkor évente ötszáz beteggel és negyvenórás munkahéttel számolva ez legalább két hónapnyi pluszmunka. Ez bizony nem kevés. S ha már a svájci programot említettük, akkor azt is tudjuk, hogy ott 24 praxisban 18 segítő dolgozott. 

Nem áll rendelkezésre ehhez erőforrás, állítják egybehangzóan a szakmai szervezetek vezetői, s mind Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, mind Selmeczi Kamill, a Fakoosz elnöke határozottan leszögezi: nem volt szakmai egyeztetés, megkerülésükkel született a rendelet, s ezzel a megoldással nem értenek egyet. Mindenképpen várják az új egészségügyi vezetés javaslatát, egyeztetési szándékát a törzskarton vezetésével kapcsolatban. A MOK elnöke szerint vagy totális bojkott, vagy számítógépes programmal végrehajtott akció lesz az eredménye a jelenleg hatályos rendeletnek, s erre már számtalanszor felhívták a figyelmet. 

Többen felvetették – így lapunknak a Fakoosz elnöke is –, hogy miért nem használják a törzskarton adatsorához a NEAK-nak küldött, a háziorvosi praxisok által készített tételes betegforgalmi jelentést, vagyis az úgynevezett B300-as jelentést. Ennek adatai ugyanis nagy részben lefedik a háziorvosi tevékenységet: diagnózis, vényfelírás, továbbküldés, közgyógyrendelés, szűrés, gondozás, utalványozás. Ma az adatok felhasználásának köre eléggé szűk területre korlátozódik, ugyanis leginkább a háziorvosi teljesítményértékelés kapcsán kialakított indikátorrendszerhez használja az Alapkezelő. A háziorvosok szerint a törzskartonon az alapbetegségeknek, a rendszeresen szedett gyógyszereknek és a gyógyszerallergiáknak kellene megjelenniük, a többi pedig benne van a NEAK-nak és az EESZT-nek küldött jelentésekben, ezekkel kellene valahogy kommunikálnia a törzskarton rendszerének. Az életvitelről, a szociális, egzisztenciális helyzetről (ilyen kérdések is vannak az adatsorban, igaz, opcionális jelleggel) pedig egyáltalán nem hajlandóak a betegeiket faggatni, mert úgy vélik, ez inkább egy szociális munkás, semmint az orvos és/vagy a nővér feladata. 

Senki nem vitatja, hogy a lakosság egészségi állapotának felmérése kiemelt népegészségügyi jelentőséggel bír, s ennek egy jó eszköze az egységes törzskarton kialakítása. Így van ezzel a Háziorvosok Online Szervezete is, amelynek vezetője, Békássy Szabolcs lapunknak elmondta: a népegészségügyi szemlélet erősítése szempontjából hasznos módszerről van szó, jelenleg azonban nem látják térbeni és időbeni kitöltésének részleteit, hiszen az egyértelmű, hogy a jelenlegi rendelési idők keretei között ez nem abszolválható. 

Nem látják továbbá az automatizmusokat sem benne: ha az EESZT-ből strukturált adatok érkeznének, akkor az leegyszerűsítené a kitöltés menetét, s az ellátórendszer minden szereplője által dinamikusan és automatizmusok mentén szerkesztett hasznos tükröt kapnának betegeikről. Jelenleg ennek feltételei hiányoznak, az EESZT ezt a kérdést még nem képes kezelni. Emiatt úgy gondolják, hogy amíg az automatizmusok, valamint a térbeni (rendelői infrastruktúra), időbeni és pénzügyi feltételek (esetlegesen „egészséges rendelési idő” bevezetése, a törzskarton kitöltésének tételes finanszírozása) nem tisztázódnak, addig bevezetni ugyan be lehet, de a kitöltés hiányát számon kérni semmiképpen nem lehet. 

– Úgy tudom elképzelni, egy kissé távoli analógiával élve, hogy bár az alapellátási törvény is "kihirdettetett", ugyanakkor a hiányzó végrehajtási rendeletek miatt egyelőre csak egy keretet ad a rendszernek, s a képet még meg kell festeni hozzá. Hasonlóra számítunk a törzskarton esetében is, avval a különbséggel, hogy itt már talán a kép is elkészült, a keret is meg van hozzá, de nincs még felakasztva a falra – fogalmazott plasztikusan a HAOSZ elnöke.