MOK: immár olyan orvosok is külföldre készülnek, akik soha nem akarták elhagyni az országot.
Érthetetlen, miért kell felborítani a korábban nagy nehezen kialakult konszenzust az ügyelet tárgykörében a mostani egészségügyi salátatörvény tervezetében, fogalmazott Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke mai sajtótájékoztatóján lapunk felvetésére. Elképzelhetőnek tartotta, hogy munkaszervezési manőverről van szó a béremelés fedezetének előteremtése céljából. A sajtótájékoztatón számba vette, milyen következményei lehetnek az újabb törvénycsomag elfogadásának, amely már a parlament asztalán fekszik.
Úgy vélte, ha a tervezet megvalósul, akkor számos további hátrányt kell elszenvedniük az egészségügyben dolgozóknak, mert például sérül a pihenéshez való joguk, még jobban elszakítják őket a családjuktól, s megteremtődik a jövedelemcsökkentés lehetősége is, ami elviszi a szerény mértékű béremelést.
Sérelmezi a MOK többek között, hogy a beharangozott béremelés ellentétes a korábbi ígérettel: az orvosok számára ugyanis csak bérkiegészítésként jelenik meg (a szakdolgozók és egyéb egészségügyi diplomások esetében alapbérre vonatkozik), nem épül be az alapbérbe, ami az ügyeleti díjak új számításával együtt jelentősen csökkenti a béremelés pozitív hatását, és akár munkajogi hátrány is származhat belőle.
Veszélyesnek tartják, hogy a havi elrendelhető készenlétek számát négyről tízre akarják emelni, s kifogásolják, hogy a készenlét alatt végzett munkát nem akarják rendkívüli munkának minősíteni. Megengedhetetlen a MOK álláspontja szerint, hogy a napi elrendelhető kötelező és maximált 12 órás munkaidőt fel akarják lazítani, figyelmen kívül hagyva az önkéntesség lehetőségét, amely hátrányos a bérezésre, ugyanis az önkéntes túlmunkára magasabb a pótlék.
További hátrányt jelent, hogy a tervezet megengedi a minimálisan 11 órás időtartamú, megszakítás nélküli pihenőidő megsértését, illetve azt, hogy a heti pihenőnapokat bármikor, a munkáltató érdekei szerit biztosítsák. Így előállhat az a helyzet, hogy az orvos hétköznap kapja meg a pihenőnapját, nem akkor, amikor a családjával együtt lehetne a hét végén.
Elfogadhatatlan a MOK álláspontja szerint, hogy úgy módosítják a szabadnappal nem kompenzált pihenőnapi ügyeleti díj számítását, hogy az eddigiekhez képes csökken a díj nagysága, akárcsak az önként vállalt túlmunka díjazása esetében. A MOK elnöke szerint ezekből a „megspórolt" százalékokból és annak megfelelő összegekből próbálják a béremelés forrásait részben visszaszerezni.
Szintén kifogásolják, hogy az ügyeleti díj számításakor befagyasztják az alapbérszintet, ugyanis a béremelés előtti mértéket veszik alapul. Hogy ezt a gyakorlatot meddig kívánja a kormányzat alkalmazni, arra nincs megadva határidő a tervezetben, tehát úgy tűnik, nem átmeneti rendelkezésről van szó.
Nem tudni, hogy mekkora időtartamra, milyen távolságra szól az egészségügyi dolgozók kirendelése a katasztrófatörvényben, hogy például az orvos távolléte alatt ki látja el a betegeit. A kirendelési döntés ellen ráadásul semmiféle jogorvoslati lehetőséggel nem élhetnek az érintettek.
Mint a fentiekből látható, számos aggály fogalmazódott meg a MOK-ban a tavaszi salátatörvény tervezete kapcsán. Bár a szakmai köztestületnek mindössze egy napja volt a dokumentum véleményezésére, ötoldalas összeállításukat időben megküldték az illetékes közigazgatási államtitkárnak. Éger István ezzel együtt levelet írt Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárnak, hogy felhívja a figyelmét az újabb, szakmai közhangulatot rontó, a béremelés közérzetjavító hatását annuláló lépésekre. Szakértői támogatást ajánlott fel az államtitkárnak, de a mai napig nem kapott semmiféle reflexiót levelére.
A MOK elnöke beszámolt arról is, hogy semmit nem javult az elvándorlási tendencia, sőt maga két olyan orvoskollégáról tud, akik korábban semmi szín alatt nem akarták elhagyni Magyarországot, azonban elegük lett, és belátható időn belül családostul külföldre távoznak.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!