A gyógyító bizalomra legalább akkora szükség van, mint a medicinákra.
“A gyanú megbetegít, a bizalom meggyógyít." A magyar gyógyszerészi hivatásnak továbbra is ez a bizalomépítés kell legyen az alapja Dr. Sohajda Attila, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) alelnöke szerint. Mivel megváltozott az emberek életritmusa, informáltsága, közlekedési és vásárlási szokása, emellett az örök érték mellett szükség van a patikusok etikai kódexének változtatására is. Az új kódexet az MKGY október végén tartandó közgyűlése véglegesíti, az elnökség által jóváhagyott tervezetet szerdán, egy miniszimpóziumon ismertetik.
Már a kamara 1989-es megalakulását követően felvetődött az igény a gyógyszerészi etikai kódex iránt, amelyet végül az 1994. évi LI. kamarai törvény felhatalmazása alapján alkottak meg – derül ki az alelnökkel készült, az MGYK honlapján olvasható interjúból. Az azóta megváltozott körülmények azonban az alelnök szerint mindenképp szükségessé teszik, hogy a kódex is alkalmazkodjon az új kihívásokhoz.
Sohajda Attila szerint más fontos feladatok is a kamara előtt állnak. Így hosszú távra meg kell határozni a gyógyszerészi hivatás irányát. Ez azért sem egyszerű, mert például a kötelező kamarai tagság sem vonatkozik mindenkire, csak a közforgalomban, kórházi ellátásban dolgozó patikusokra, az iparban, az oktatásban, a közigazgatásban lévőkre nem. Ráadásul a közös irány meghatározása azért is nehéz, mert nagy törésvonal az egyéni patikák gyógyszerészei és a külső befektető hálózatok között. A sikeres kamarai működéshez arány és egyensúlyérzék szükséges, ennek kell megfelelni a kamara új alapdokumentumaiban, és a mindennapi tevékenységükben is.
A teljes interjú az MGYK honlapján olvasható.