Új távlatok a neurobiológiai kutatásokban

A 12 milliárd forint kormányzati támogatással induló Nemzeti Agykutató Program öt pillérének vezetői sajtóbeszélgetésen ismertették legfontosabb célkitűzéseiket, amelyen egyebek mellett az idegsejteket fénnyel manipuláló optogenetikáról, a Parkinson-kórban alkalmazott mélyagyi stimulációról, az epilepsziás rohamokat meggátoló agyi érzékelőkről, a koponyasérülések néma járványáról és a gyógyszerkutatások előtt álló kihívásokról is szó esett.

"Fel kell hívni a társadalom figyelmét a központi idegrendszer megbetegedéseire, e kórképek jelentőségére" – emelte ki Oberfrank Ferenc, a NAP igazgatója, az MTA KOKI ügyvezető igazgatója, aki összefoglalta a Nemzeti Agykutatási Program feladatait, szerkezetét, valamint öt tematikus pillére – a felfedező kutatások, a klinikai idegtudományi kutatások, a gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások, a bionikai, infobionikai kutatások és a társadalmi kihívások – célkitűzéseit.

"Magyarországon egymillió beteg szenved migrénben. Évente 40 ezer embert sújt a stroke, az agyi érkatasztrófák 18 ezer halálos áldozatot követelnek. Az epilepsziások száma 80-100 ezerre tehető, és körülbelül 18 ezren szenvednek Parkinson-kórban" – érzékeltette az újságírókkal a probléma súlyosságát Vécsei László, az MTA rendes tagja, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, a NAP klinikai idegtudományi kutatások pillérének társelnöke.

Nusser Zoltán, az MTA rendes tagja, a program felfedező kutatások pillérének elnöke, az új vizsgálati módszerek kínálta lehetőségeket vázolva, az optogenetikára hívta fel az újságírók figyelmét. Az elmúlt 5 évben elterjedt eljárás teljesen új távlatot nyitott a neurobiológiai kutatásokban, hiszen fényérzékeny fehérjéket juttatva az idegsejtekbe, gyorsan és célzottan lehet aktiválni a neuronokat. A forradalminak tekinthető eljárás az agy minden korábbinál pontosabb feltérképezését teszi lehetővé. "A csúcstechnológiák segítségével megismerhetjük az élettani folyamatok neurobiológiai hátterét, valamint a kórképek kialakulásának mechanizmusát" – mutatott rá a Bolyai-díjas neurobiológus.

Dóczi Tamás, az MTA rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára, a program klinikai idegtudományi kutatásokkal foglalkozó pillérének elnöke arról beszélt, hogy paradigmaváltásra van szükség az enyhének minősített agysérülések kezelésében, hiszen harmaduknak súlyos következményei lehetnek. "Csökkenteni kell az agykárosodás kiterjedését, hogy enyhíthetők legyenek a távlati fizikális és mentális következményeik. Fel nem ismert járványról van szó. A tünetek nem olyan látványosak, de az egészségügyi és társadalmi következmények súlyosak. Idővel csökken a munkateljesítmény, másodlagos mentális zavarok alakulhatnak ki, s a betegek stigmatizálódnak, elszigetelődnek" – emelte ki Dóczi Tamás.

Szombathelyi Zsolt, a Richter Gedeon NyRt. kutatási igazgatója, a NAP gyógyszerfejlesztésekkel kapcsolatos kutatások pillérének elnöke szerint a legfontosabb cél a betegségek kialakulásának pontos megismerése. "Ez adhat lehetőséget az idegrendszeri betegségekben szenvedők életminőségének javításához" – fogalmazott. Az Alzheimer-kór példájának kapcsán rámutatott, az öregedő társadalmakban nő a betegek száma, óriási összegeket fordítanak gyógyszerkutatásokra, de kevés eredménnyel. Eddig csupán négy, kevéssé hatékony, átmeneti javulást eredményező készítmény került forgalomba. "A cél olyan gyógyító eljárások kidolgozása, amelyek képesek megállítani, esetleg akár vissza is fordítani a betegség alapfolyamatait" – mondta.

Ulbert István, az MTA TTK tudományos főmunkatársa, a bionikai, infobionikai kutatások pillérének elnöke a programban tervezett kutatások jelentőségét ismertetve, elmondta, hogy a modern orvoslás új technikáit alakítják ki. Olyan gépek építhetők, amelyek az élő anyag mozgását kísérő fizikai és kémiai jelenségeket már molekuláris szinten is érzékelik, de kisméretű gépek akár be is építhetők az élő szervezetbe. Jó példa erre a Parkinson-kórban alkalmazott mélyagyi stimuláció vagy az epilepsziás rohamokat meggátoló agyi érzékelők.

Oberfrank Ferenc, a NAP társadalmi kihívások pillérének elnöke szerint a Nemzeti Agykutatási Program eredményei segítik majd a döntéshozókat a központi idegrendszer betegségei okozta valódi terhek felmérésében, társadalmi szintű mérséklésében és igazságos megosztásában. Hiszen, mint Oberfrank professzor rámutatott, kevéssé tudatosult a társadalomban, hogy a közvetlen egészségügyi költségek a terheknek csupán harmadát jelentik. A fennmaradó rész a társadalom és az egyén szintjén jelentkezik.

A Semmelweis Egyetem is részt vesz a Nemzeti Agykutatási Programban