Újabb béremelést kaphatnak a szociális dolgozók

Legkésőbb 2016. január 1-jén elindul a szociális életpályamodell - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán.

Czibere Károly a Szolgálat, megújulás, felelősség című szociális szakmai konzultációs rendezvénysorozat második állomásán hangsúlyozta, hogy a területen foglalkoztatott 93 ezer emberből 70 ezret fog érinteni az életpályamodell, amely döntően a megújított továbbképzési rendszerben szerzett kreditekhez illeszkedik majd. Hozzátette, az első vázlatok néhány hét múlva a kormány asztalán lesznek.

Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány törekvései között szerepel a szociális ágazatban dolgozó szakemberek anyagi megbecsülése, amelynek keretében a 2014-ben bevezetett bérpótlék beépülhet a bérekbe, és ehhez júliusban további béremelés társulhat.

Czibere Károly emlékeztetett arra, hogy kedden az Európai Unió elfogadta az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programot (EFOP), így százmilliárd forintot meghaladó az a forrás, amelyet a következő hat évben szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztésére fordítanak. A következő időszakban a konkrét pályázati kiírások előkészítése kezdődik meg, és az idén több mint százmillió forintnyi pályázati lehetőség nyílik meg.

Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár előadásában rámutatott arra: a március elsején életbe lépett új segélyezési rendszer osztott felelősséggel működik, vagyis visszatértek az 1993-as szociális törvény alapelvéhez. Egyetlen újdonságot nevezett meg: a települési támogatások esetében az egyes települések adóerő-képessége alapján az állam újraosztotta a támogatást, így 261 önkormányzatnak nem biztosít ehhez forrásokat.

Közölte, a jövőben a gazdagok helyett a szegényebb és kisebb önkormányzatok rendszerét finanszírozza az állam. Hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatások járási szintre helyezése miatt több emberhez jutnak el, és kizárhatóak a diszkriminatív tényezők is.

Az eseményt megelőző sajtótájékoztatón Czibere Károly a március elsejével a támogatási rendszerben bevezetett változásokkal kapcsolatban kiemelte: a kormány célja a korábbi széttöredezett, átláthatatlan szociális ellátórendszer egyértelművé, igazságosabbá, hatékonyabbá és célzottabbá tétele volt. Kitért arra, hogy a 2000-es évek közepén csak a segélyek 60 százaléka jutott el a legszegényebbekhez, sok esetben a rászoruló emberek a kérelemig sem jutottak el a rendszer bonyolultsága miatt.

Az államtitkár szerint az újragondolás a tapasztalatoknak megfelelően megtörtént és most már a jövedelemkompenzáló támogatások esetében egyértelműen megjelenik az állami felelősség. Azokat a járások állapítják meg, a támogatásokat pedig a központi költségvetés biztosítja - tette hozzá.

A kiadáskompenzáló támogatásokat továbbra is az önkormányzatok állapítják meg a helyi sajátosságokra alapozva. A jelentős bevétellel nem rendelkező településeket az állam ebben is segíti: 31,1 milliárd forint az idei keret, de további ötmilliárdos keret nyílhat meg és pályázati úton lesz elérhető.

Brájer Éva, Székesfehérvár fideszes alpolgármestere jelezte, hogy a város is a változások szerint alakította át szociális rendeletét, a szakemberek, a civilek, a nyugdíjasklubok, az egyházak és az érintettek bevonásával. Közölte, hogy a közgyűlés egyhangúlag fogadta el a rendeletet, amelyben négy - lakhatási, gyógyszer-, hátralékkezelési és ápolási - települési támogatás szerepel.