Az ÁSZ szerint az üres álláshelyek megtakarítást hoztak, de kockázatot jelentettek az ellátásban.
A kórházvezetőknek abból a forrásból kell biztosítaniuk kórházuk működését, amely rendelkezésükre áll, az önálló felelősség alól nem mentjük fel őket – fogalmazott kategorikusan Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a szervezet mai sajtótájékoztatóján, jelezve, hogy a kórházak felett álló koordinációs szintet nem ellenőrizték, hiszen éppen a vizsgálatuk idején kezdett működni a GYEMSZI. A mai tájékoztatón a kórházi ellátás, pontosabban húsz kiválasztott kórház működtetésére fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről számolt be az elnök Böröcz Imre ellenőrzésvezető társaságában.
Mint Domokos László hangsúlyozta, a 2009 és 2012 első féléve közötti időszakban folyó vizsgálattal nem akartak az egészségügy teljességéről képet adni, elemzésük leginkább egyfajta metszet, ami a kórházi működésbe történő „jó betekintésként" értékelhető. Az ÁSZ új megközelítéssel, méghozzá eredményszemléletben vizsgálta az intézmények pénzügyi helyzetét. Gondot jelentett azonban az összehasonlítás során, hogy kiderült, összemérhetetlen a rendszer, ugyanis a kórházaknál eltérő könyvvezetési módokkal találkoztak, és nem derült ki, egyes tevékenységeknek mekkora az önköltsége.
Számítsák ki az önköltséget!
A vizsgált intézmények ezzel persze nem követtek el semmiféle mulasztást, derült ki a tájékoztatón, ugyanis a kórházak a jelenlegi szabályozás értelmében mentesülnek az önköltség számítási szabályzat készítésének kötelezettsége alól. Ugyanakkor az ÁSZ legnagyobb hangsúllyal bíró javaslata éppen ebben a kérdésben fogalmazódott meg, mondván, a hatékony tervezés, a közpénzfelhasználás és annak ellenőrzése megköveteli az állami intézmények gazdálkodásának átláthatóságát.
A szakminisztériumtól éppen ezért azt kérik, hogy szüntessék meg az ágazatban a felmentést, illetve a GYEMSZI kötelezze a kórházakat arra, hogy a szolgáltatásaik önköltségét működési formától függetlenül, egységes és összevethető módszer szerint állapítsák meg. A kórházaknak fokozatosan át kell térniük az eredményszemléletű számviteli rendszer alkalmazására, amelyről – Domokos László információi szerint – kormányrendelet is állást foglal. Minden a közpénzek védelme érdekében történik, hiszen amíg nem tisztázzák, valójában mennyi az önköltsége egy tevékenységnek, ami lehet éppen az étkeztetés is, előfordulhat – ahogy találkoztak is vele –, hogy kevesebbet kérnek egy szolgáltatásért, mint amennyibe az valóban kerül. Az alulfinanszírozottságra is fény derülhet ezzel, ám ez már más lapra tartozó kérdés az ÁSZ elnöke szerint.
Az ellenőrzés céljáról Domokos László elmondta: értékelni kívánták, hogyan, milyen tényezők hatására változott a kórházak pénzügyi helyzete, biztosított volt-e gazdálkodásukban a pénzügyi egyensúly, megtörténtek-e az egyensúly megteremtésére, javítására irányuló belső intézkedések, hasznosultak-e a kórházi működésre vonatkozó korábbi ÁSZ-ellenőrzések során megfogalmazott javaslatok.
A több forrás kevesebbet ért
Böröcz Imre ellenőrzésvezető elmondta, hogy míg 2009-ben nem volt biztosítva a vizsgált kórházakban a pénzügyi egyensúly, addig a rákövetkező két évben javult a helyzet. Növekedett ugyanis a teljesítményarányos OEP-támogatás, többet tudtak spórolni a kórházak a dologi kiadásaikon, és természetesen sokat lendített rajtuk az év végi konszolidáció. Mindezek azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy minden ellenőrzött kórháznál megteremtsék a gazdálkodás pénzügyi egyensúlyát, illetve arra sem, hogy megszüntessék a hiány újratermelődésének okát. Ennek hátterére is rávilágított: az OEP-től származó bevételek összege ugyan tényleg nőtt, ám az inflációs hatást kiszűrve valójában hat százalékkal csökkent.
Az ellenőrzött kórházakban a személyi jellegű ráfordítások és a munkaadókat terhelő járulékok együttes összege csökkent, amit a létszámleépítésekre és az üres álláshely zárolására vezettek vissza a számvevők, megjegyezve: bár a hiányzó orvosi és szakdolgozói munkaerő pótlásának elmaradása a kórházak pénzügyi helyzetét javította, ugyanakkor az „egészségügyi ellátásban kockázatot jelent".
A dologi ráfordítások – beleértve a gyógyszerbeszerzéseket, a kórházak üzemeltetésének kiadásait – annak ellenére növekedtek, hogy az ellenőrzött kórházak a ráfordítások csökkentése érdekében takarékossági intézkedéseket hoztak. Lapunk kérdésére válaszolva Böröcz Imre elmondta, hogy 18 kórháznál egyértelműen azonosítani tudták a kiadáscsökkentő intézkedéseket, így például a keretgazdálkodás, költségmonitoring alkalmazását.
Az OEP-től kapott finanszírozásból egyetlen kórház sem tudott az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő mértékben eszközöket pótolni, vagyis – mint régóta köztudott – hiányzik az amortizáció elismerése a finanszírozásból. Az ÁSZ (is) megállapította, hogy a kórházak a fejlesztéseket működési bevételükből, vagyis a működés biztonságának kockáztatásával finanszírozták. Mint Domokos László ennek kapcsán megjegyezte: az uniós fejlesztések ezen a területen még komoly gondot fognak okozni, hiszen jelentősen meg fog nőni az amortizációs igény az intézményeknél.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!