Egyik szemük sír, a másik nevet: rendezhetik a béreket, de jöhet a kényszernyugdíj.
Még nem jelent meg a gazdasági társaságként működő kórházak állami fenntartás alá vonásáról szóló jogi szabályozás, ám úgy tűnik, sürgető határidővel kell szembenézniük az érintett kórházvezetőknek és az ágazatirányításnak: áprilistól át kellene vennie teljes körben a gazdasági társaságként működő kórházakat is a GYEMSZI-nek. Senki nem érti a hirtelen kerekedett nagy sietséget, ugyanis az időkeret annyira szűk, hogy a megvalósítás kudarcos történetté válhat. Mint a Népszabadság megírta, körülbelül 28 kórházról lehet szó ebben, az államosítást kiteljesítő körben.
Nem látja elegendőnek az időt a biztonságos átalakuláshoz dr. Eszenyi Géza, az ózdi Almási Balogh Pál Kórház cégvezetője, főigazgatója. A kórház nonprofit kft.-ként működik, fenntartója és vagyonkezelője a Medcenter Egészségügyi és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. A hónap elején, amikor a GYEMSZI-be hívták őket, még az hangzott el a találkozó során, hogy nonprofit kft.-ként veszi át a GYEMSZI a kórházat, amelyet később alakítanak át közintézménnyé. A főigazgató jogászokkal konzultálva azt szeretné, hogy a jelenleg működő gazdasági társaság állami átadás-átvételét követően elegendő idő álljon rendelkezésre az összes, működéshez, finanszírozáshoz szükséges szerződés megkötésére, a tizenkét nyertes uniós pályázat sorsának tisztázására és a jelenleg meglévő beszállítói bizalom megtartására.
A közintézményé átalakulásnak ráadásul még pontosan meg sem becsülhető anyagi vonzata is van: ha valaki nem akar közalkalmazotti státuszban dolgozni, akkor csak közös megegyezéssel tudnak elválni, vagy fel kellene mondani és akkor a dolgozónak végkielégítés jár. A kórházban aggodalom tapasztalható a kényszernyugdíjazás miatt is.
Világos a kormányzati szándék, hiszen akkor tud hatékonyan működni az állami irányítás, ha homogén a rendszer, nyilatkozta lapunknak Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) elnöke. Egyelőre azonban nincs semmilyen információjuk a részletekről, holott az ördög részletekben rejlik, tette hozzá. A gazdasági társaságoknak nagyobb a mozgástere a vagyonkezelésben és a gazdálkodásban, de például iparűzési adót kell fizetniük, és a szektorsemlegesség hiánya miatt egyes társaságok elestek például a béremeléstől. Ha visszaalakulnak költségvetési intézménnyé, akkor a dolgozók a közalkalmazottá válnak, így azonnal érvényesek lesznek rájuk a közszolgálatban alkalmazandó nyugdíjszabályok is, tette hozzá a hátrányokat jelezve. A megoldást a speciális feladathoz igazodó új intézményi forma jelentené, ám egyelőre híre sincs annak, mikorra készül el a mindezt szabályozó kórháztörvény.
Nyolc-tíz milliárd forint lehet az érintett kórházak adósságállománya, amelyet az átalakulással rendezni kellene Rácz Jenő, a kórházszövetség elnöke szerint (Népszabadság). Ám a szakértők szerint nagyon nem mindegy, miből stafírozzák ki a visszaalakulásra ítélt gazdasági társasági formában működő kórházakat, miből kapják meg a beígért, visszamenőleges béremelést a kimaradó intézmények dolgozói. Nem sínyli-e meg az ágazat a súlyos kifizetéseket, hiszen az adósságkonszolidáció szerényebb mértéke miatt más intézmények is rászorulnának a pótlólagos forrásokra, míg az idei bérrendezés teljes forrása még nem áll rendelkezésre.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!