• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Üléspontok és álláspontok a miniszteri csúcstalálkozón

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

Ónodi-Szűcs szerint városi legenda, hogy pénzt vontak ki a rendszerből, valójában 2017-re 2010-hez képest plusz 440 milliárd lesz a szakellátásra.

Vidám hangulatúra sikeredett a Figyelő által szervezett péntek délutáni V. Egészségügyi Miniszteri–Államtitkári Csúcstalálkozó. Bár a téma, a magyar lakosság egészségi, illetve az ágazat jelenlegi helyzete nem ad túl sok derűre okot, kiderült, hogy az ex-minisztereknek és a regnáló államtitkárnak igen jó a humorérzéke. Volt aki anekdotát, volt aki versikét, sőt volt olyan is, aki az ismert popsztár, Rihanna koncertjét hozta fel érvként a véleménye mellett.

A kötetlen hangulat megvilágította, hogy az olykor távolinak tűnő álláspontok valójában nagyon is összecsengenek.

Abban szinte mind, az ágazat jelenlévő 7 egykori és jelenlegi vezetője egyetértett, hogy nem jó a magyar lakosság egészségi állapota, különösen az európai átlaghoz képest. Legfeljebb abban volt eltérés a vélemények között, hogy ezért mennyire tehető felelőssé a mindenkori egészségügyi ellátás és mennyire maguk az emberek. Réthelyi Miklós korábbi egészségügyi miniszter szerint az 5 évből, amellyel Magyarországon kevesebbet élnek az emberek, mint Európában, egyért az állam a hibás, de négyért maguk az emberek. Ezzel Mikola István ex-miniszter is egyetértett, Kökény Mihály volt tárcavezető viszont azt hangsúlyozta, hogy a napokban nyilvánosságra került Tárki jelentés is azt bizonyítja, az ellátórendszer igenis többet tehetne például elkerülhető halálozások csökkentéséért.

Horváth Ágnes korábbi miniszter asszony szerint sem menthető például az a tény, hogy Magyarország Európában az első három helyezett között van a rákhalálozásban. Rácz Jenő és Gógl Árpád ex-miniszterek egymástól függetlenül úgy vélték, nem jó dolog, hogy az emberek jól létét csak biológiailag definiálják, holott a testi-lelki egészség ennél sokkal összetettebb, többet kellene foglalkozni a láthatatlan összetevőkkel is. Rácz Jenő hasonlattal is élt, a Titanic esetét hozta fel példának: míg fent minden rendben lévőnek tűnik, a mélyben ott tornyosul a veszély.

Ónodi–Szűcs Zoltán, az ágazatot jelenleg irányító egészségügyi államtitkár nem kertelt, kimondta, szerinte is rossz a magyar lakosság egészségi állapota. Azt azonban nem lehet tudni, hogy mennyire, hiszen nincs teljes körű felmérés, például nincs meg az a törzskarton rendszer, amelyből ki lehetne olvasni a pontos helyzetet.

Az államtitkár szerint kérdés, hogy az ellátórendszer mit és mennyit tehet?! Ónodi-Szűcs Zoltán igyekezett válaszolni is a saját kérdésére: a korábbi ciklusban 500 milliárd forint uniós pénzt forgattak be az ágazatba főleg vasban és betonban, most a beérkező forrásokat betegbiztonságra költik majd.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy "városi legenda" az, hogy pénzt vontak ki a rendszerből, valójában a szakellátásra költött összeg jelentősen nőtt, 2017-re 2010-hez képest plusz 440 milliárd forint lesz az ágazatban. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint az a probléma, hogy vannak, akik ezt nem érzik, nem látják, "úgy tűnik, másképp van rajtam a szemüveg".

Valóban nem látták túl rózsásan az egészségügy helyzetét a többiek. Legfeljebb abban volt különbség, hogy ki, hova tette a hangsúlyt: ki a leszakadókért, az esélyegyenlőségért tenne többet, ki több forrást szeretne az ágazatnak, ki az egész világért aggódik. Abban azonban a legtöbben egyetértettek, hogy a megoldásnak a népegészségügyből kell kiindulnia, és abban is, hogy egy önálló egészségügyi minisztérium hatékonyabban tudná képviselni az ágazat érdekeit. Ahhoz pedig, hogy eredményeket érjenek el "felül kell emelkedni a lövészárkokon" - mondta Kökény Mihály, "konszenzusra kellene jutni" - fejtette ki szintén Gógl Árpád, aki azt is fontosnak tartotta hozzátenni: egészségtudatos társadalmat kell felépíteni.

Rácz Jenő szemléletes példával támasztotta alá mondandóját, amely szerint "ha az orvoslét művészet, akkor nem elég kijelenteni ezt, hanem művészként is kell viselkedni". A volt miniszter Rihanna Szigeten adott koncertjét hozta fel, amely rengeteg pénzbe került, de talán a legrosszabb volt a fesztiválon. "Tehát csak pénzzel nem lehet győzi!" - húzta alá az exminiszter.

Arra a kérdésre, hogy milyen tanáccsal látnák el az ágazat jelenlegi irányítóját az exek már ismert régi ideáikat hozták elő. Például Mikola István ismét elmondta, fel kell tőkésíteni az ágazatot és új jogállás kell az orvosoknak, szellemi szabad foglalkoztatással haza lehetne csalni a külföldön dolgozókat. A volt tárcavezér egy Romhányi versikét is magával hozott, amely szerinte jól kifejezi a teendőket. ("Az egymást tapasztó táposztó levelek képezte káposzta letépett levelein belül tapasztalt betétet, mely a kopasztott káposzta törzse, úgy hívják, hogy torzsa. Ha most a torzsára sorjába visszatapasztjuk a letépett táposztó káposztaleveleket, a tapasztalt rendben, akkor szakasztott, helyesen fejesen szerkesztett káposztát képeztünk.")

Horváth Ágnes az államtitkár batyujába szemléletváltást tenne, mert szerinte mindenképp tovább kellene lépni a jelenlegi feudalisztikus rendszerből. Kökény Mihály jövőképet, fenntartható béremelést szeretne a szakdolgozóknak és az orvosoknak és olyan népegészségügyet, amely mögött megfelelő és nem beolvasztott intézményrendszer áll. Gógl Árpád pedig őszinteséget javasol, mert szerinte "meg kellene mondani, hol vannak a korlátok". Rácz Jenő ismét hasonlattal állt elő: szerinte az egészségügy legyen templom, olyan hely, ahova csak akkor mennek be az emberek, ha harangoznak, ahol gyónás közben elismerik a saját hibáikat is, és ahol a penitenciaént kapott feladatokat végigcsinálják.

Ha már a többiek megismételték régi vesszőparipáikat, az államtitkár is felemlegette sajátját, amely szerint az egészségügy egyik fő baja, hogy a benne szereplők "álláspontját az üléspontjuk határozza meg". Magyarán az intézményi érdekek sokszor felülírják a betegérdekeket. Például hiába sikerült az alapellátás felé terelni sok beteget, a rendelőkkel összevont kórházak a kevesebb betegből pont ugyanannyi HBCS-t állítanak elő, mint korábban. Ónodi-Szűcs Zoltán végül azt is elmondta, hogy kész tervekkel kezdte meg egy éve a munkát, de, hogy meddig jut, azt egy anekdotával világította meg: "Amikor az egészségügyi minisztert kinevezik, egy riporter megkérdezi: most, hogy megkapta a tárcát, van-e valami, ami változtathat a programján? Az események - válaszolja a miniszter."