Új szükséglet és új presszió a preventív orvoslás iránti igény erősödése.
Az eddig bevett gyakorlatok, az eddig követett elvek nem, vagy csak részlegesen működnek a válság idején, változás és változtatás szükséges – fogalmazta meg a válság üzenetét Tótth Árpád, a META elnöke, a zirci kórház főigazgatója az IME-META hetedik országos egészség-gazdaságtani konferenciáján, amelyet „Lehetőség vagy átok a válság" címmel rendeztek ma. Kérdés persze, hogy mit, hogyan kell változtatni, s elvárás, hogy a válasz evidenciákon alapuljon, tette hozzá.
Húsz pontban igyekezett címszavakban összefoglalni az eddig lezajlott változásokat a forrásteremtő chips- és baleseti adó bevezetéséről kezdve a progresszivitási szintek kialakításán át a térségi rendszer létrehozásáig, beleértve a GYEMSZI létrejöttét, amely ma már az egészségügy megkerülhetetlen szereplőjévé vált. Úgy vélte, a változás lehetőség azoknak, akik a kialakult dogmatikus akadályokat le akarják bontani, és új, előremutató rendszerek építésére törekszenek, míg átok azoknak, akik a régi dogmák fenntartásában érdekeltek.
A META elnöke áttekintette azt is, hogy miben nem történt változás az elmúlt években, így például kiemelte, hogy reálértéken számolva folyamatosan csökkennek az egészségügyre jutó források, és a gondolkodás továbbra is költségközpontú, vagyis nem veszi figyelembe az egészségnyereséget vagy éppen -veszteséget.
A makrogazdasági környezetet vázolva nem sok jóval kecsegetett Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, aki azt mondta: a gazdasági növekedés potenciálisan megállt, ez pedig növekvő veszélyeket hordoz magában az elkövetkező években. A válság a gyógyszeripart is elérte: a gyógyszerkutatás gazdaságilag nem tartható fenn az eddigi körülmények között, de tudományos értelemben sem, fogalmazott Keserű György Miklós, az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgatója. Jókora szakadék tátong a kutatások sikerességét összevetve. Míg a preklinikumban 24 százalékos a siker, addig a klinikumban csak 7 százalék – ugyanakkor a piacra kerülő gyógyszerek árából az elbukott, akár preklinikumba se került projekteket is finanszírozni kell. Ez is bizonyítja, hogy hosszú, költséges és kockázatos a gyógyszerkutatás.
Jelezte, hogy hatalmas bevételek esnek ki a tömegesen lejáró szabadalmak miatt, a teljes piacon mintegy 90 milliárd dollárra becsülhető a „veszteség", s mindenütt, így hazánkban is jellemzővé vált a kutatás-fejlesztési területen dolgozók elbocsátása.
Új szükségletként és egyben a rendszerre nehezedő új presszióként értékelte Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász a preventív medicina térhódítását. A személyre szabott orvoslásról, a genetikai kutatásokról, amelyek alapján megmondható, kire milyen betegség vár, Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem tudományos rektorhelyettese beszélt. Valóban létező igényről van szó, sőt: nagy a társadalmi várakozás, jelezte a professzor asszony, aki szerint genetikai tanácsadókra lenne szükség. A szülők ugyanis „tökéletes" gyermeket szeretnének, vagy éppen ahogy Angelina Jolie példája is mutatja, vannak, akik meg akarják előzni valamely halálos kór kialakulását.
Molnár Mária Judit szerint fel kell készülni arra, hogy megváltozik az egészségügy szerepe azok megjelenésével, akik ugyan egészségesek, de fel akarnak készülni a betegségükre. Jelenleg ezer résztvevővel folyik egy genetikai kutatás, ám kiderült, nem mindenki akarja megtudni, mi vár rá, leginkább csak akkor akarnak szembesülni a betegségükkel az emberek, ha arra van terápia.
A személyre szabott orvoslásban kifejezetten drága gyógyszerek állnak rendelkezésre: 2010-2012. között tíz új gyógyszer lépett be a terápiába, ezek onkológiai betegségek, illetve egy szer a cisztás fibrózis kezelésére szolgál, s ezzel együtt ma összesen körülbelül hatvan szer ismert, derült ki a tájékoztatásából.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!