• nátha
    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

    • A gyakori fülbetegségektől is megóvhat  a helyes orrfújás

      A gyakori fülbetegségektől is megóvhat  a helyes orrfújás

    • Honnan ismerhetjük fel a nátha szövődményét?

      Honnan ismerhetjük fel a nátha szövődményét?

  • melanóma
    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

    • Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

      Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

    • Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

      Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

  • egynapos sebészet
    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

    • Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

      Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

    • Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

      Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

Változik az infrastruktúra, az eszközpark és a módszertan

Egészségpolitika 2018.04.30 Forrás: Kórház Szaklap Szerző:
Változik az infrastruktúra, az eszközpark és a módszertan

A sürgősségi és baleseti gyermekellátás fejlesztése révén két új szakma is kialakul a gyermekellátásban.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 14 milliárd forintos forrásából az egészségügyben megvalósuló modernizációhoz elkészültek a szakmai programok, kivitelezési tervek. A projekt célja, hogy rövidüljenek a betegutak, a szükséges ellátást a gyerekek lehetőség szerint 90 percen belül megkapják. A fejlesztések révén, egyedülálló módon két új szakma is létrejön: a gyermeksürgősségi és a gyermektraumatológia. A programban a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet (HOGYI) és öt vidéki – a győri, a debreceni, a miskolci, a szegedi és a pécsi – gyermekgyógyászati centrum vesz részt. A részletekről dr. Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgató főorvosa beszélt a KÓRHÁZ szaklapnak.

Miért szükséges a sürgősségi és baleseti gyermekellátás teljes megújítása? Mi jellemzi most az ellátórendszer ezen területét?

A Közép-magyarországi régióban a gyermekellátás aktív fekvőbeteg ágyszáma és ellátó kapacitásai a 2006-os egészségügyi intézkedések eredményeként felére csökkentek, a Fővárosi Önkormányzat (a régió legtöbb kórházának korábbi tulajdonosa) egészségügyi koncepciója alapján bezárta a felnőttkórházakban működő gyermekosztályokat. Megkezdődött a centralizáció a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet (korábbi nevén Heim Pál Gyermekkórház) és a Madarász utcai Gyermekkórház összevonásával, egyúttal bezárt a Budai Gyermekkórház, amelynek fekvőbeteg ellátása a Szent János Kórházba került. A kezdeti lendület aztán alábbhagyott, a kórházak egy telephelyre történő fizikai összevonása az ígért, közép és hosszú távú egészségügyi fejlesztési programokban szereplő infrastrukturális beruházás elmaradása miatt nem valósult meg. A változtatás tehát időszerű és szükséges. Ennek a folyamatnak állt az élére kórházunk, más intézményekkel, szakmákkal egyeztetve.

Melyek ennek a változtatási szándéknak a részletei? Miről egyeztettek, mi volt a legfontosabb célkitűzés?

A célunk az volt, hogy a gyermekeknek országszerte speciális, magas szintű, szakmailag kontrollált sürgősségi és baleseti-sebészeti ellátást biztosítsunk az egészségügyi beavatkozások, valamint a gyógyítás széleskörű, szabályozott, regionális és országos elérhetőségével, jól szervezett betegutakkal, racionalizált és a felnőtt ellátástól eltérő speciális igényeket kielégítő gazdasági irányítással. Fontos volt a gyermekellátásban felhalmozott szakmaspecifikus tudás összefogása, főként a hiányszakmák esetén a szakember-koncentráció, egyúttal a magyar gyermeksürgősségi, valamint a baleseti-sebészeti ellátás egyik legszélesebb bázisú és egyik legnagyobb tudásközpontjainak, továbbá gyakorlati oktató központjainak kialakítása. Itt nemcsak infrastrukturális, hanem eszközpark-fejlesztésről is szó van, amelyhez módszertani megújítás kapcsolódik.

A fejlesztések révén két új szakma is kialakul a gyermekellátásban. Ezt mi indokolja?

Európában nincs önálló gyerektraumatológiai szakma. Gyermeksürgősségi szakma is mindössze három helyen van a kontinensen, illetve még Izraelben. A kettő együtt, egy helyen pedig sehol sem érhető el. Ma Magyarországon a gyermekgyógyászati ellátás során a gyermeksebészettől, valamint a gyermeksebészet szakterületeihez értő, felnőtt baleseti sebészektől várjuk a magas színvonalú gyermektraumatológiai ellátást. (A fejlett európai társadalmakban 18 éves korig a beteg méretétől függetlenül gyermeknek tekintik az embert, ezért a gyermekellátóknak fel kell készülniük speciális eszközökkel, szaktudással a 0–18 éves korig történő ellátásra – szerk.) Egyértelműen fontos kialakítani egy olyan ellátórendszert, amelyben a gyermekkorban elszenvedett sérüléseket megfelelő módon elkülönülve vizsgálják, kezelik. A gyermekeknek joguk van ehhez. A rendszer egyik alapja, hogy gyermekbarát környezetben legyenek gyermekbaleseti ambulanciák, ahol a felnőtt traumatológiára érkező, a gyermekek számára olykor ijesztő esetekkel nem találkoznak kiskorú betegek. Ahol olyan szakemberek dolgoznak, akiknek megvannak azok az ismereteik, amelyekkel a gyermeknek a legkisebb fájdalom, kellemetlenség okozásával a megfelelő szakmai szintű ellátást tudják biztosítani. Ehhez szükséges a gyermeksürgősségi és a gyermektraumatológia szakma létrehozása.

Miért fontos, hogy ezek együtt meglegyenek?

Azért fontos, mert a gyerekeknek is joguk van ahhoz, hogy a gyermekbarát környezetben gyermekhez értők lássák el őket és ne felnőtteket ellátó intézménybe kerüljenek. Azokon a helyeken ahol nincsenek önálló gyermekosztályok, ott is fontos egy-egy kis részleg kialakítása, ahol más a hangulat, ahol a kicsik nem félnek és külön kezelhetik őket a felnőtt esetektől. Ahhoz, hogy a gyermeksürgősségi és gyermektraumatológiai ellátás speciálisan gyermekekre szabott legyen, megérett a szakma. Az elmúlt 15 évben számos eljárásrendet dolgoztak ki az ezen a területen dolgozó szakemberek: kiforrott protokollok vannak arra nézve, hogy hogyan kell a gyermekeket ellátni. Kiemelten kezeljük azt, hogy jobb ellátást biztosítsunk. A gyermeksebészek, a traumatológusok, a gyermekgyógyászok, a gyermek- és felnőttsürgősségi ellátók kezdeményezték ezt teljes összefogással. Megtesszük a javaslatot a két szakma egyetemi képzéséhez, de az oktatási intézmények és a minisztérium közösen döntenek erről az illetékes szakmai kollégiumokkal egyeztetve.

Hogyan fogadta a kormány ezt a kezdeményezést?

Európai uniós programjavaslatot nyújtottuk be a magyar kormánynak, amely ezt befogadta és kiemelt kormányprogramként kezeli. Ez a legnagyobb értékű EFOP-program ma Magyarországon. Egy országos kezdeményezés, amelyben nemcsak a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, hanem öt vidéki – a győri, a debreceni, a miskolci, a szegedi és a pécsi – gyermekgyógyászati centrum vesz részt.

A vidéki intézmények mi alapján kerültek a programba?

Egy olyan hálózatot kellett kialakítanunk Magyarországon, amelynek a legmagasabb szintű ellátást nyújtó gyermektraumatológiai centrumok a tagjai. De a feltételek között szerepelt a szintén magas színvonalú gyermekgyógyászati és gyermekintenzív osztály, valamint a diagnosztikai háttér megléte, továbbá a gyors (30–60–90 percen belüli) elérhetőség. Ebbe a szempontrendszerbe a győri, a debreceni, a miskolci, a szegedi és a pécsi intézmények fértek bele egy országos hálót alkotva.

A másfél óra soknak tűnhet.

Igen, de ez például az Egyesült Államokban hat óra. Ez azt jelenti, hogy a baleset és a sérült kórházba szállítása, az ottani ellátás megkezdése között legfeljebb 90 perc telhet el. A szállítás alatt az Országos Mentőszolgálat folyamatosan kapcsolatban van a fogadó intézménnyel. Kidolgozás alatt vannak az ellátási protokollok, amelyek előrevetítenek egy speciális munkamegosztást az országban, amelynek alapján lesznek olyan sérültek, akiket például nem Pécs vagy Debrecen lát majd el országos alcentrumként, hanem a mi intézményünk, mert a nagy, különleges, és bonyolult műtéti technikát igénylő esetek hozzánk tartoznak majd, mint legnagyobb országos centrumhoz. Szeretnénk kiiktatni a felesleges betegutakat, mert az időveszteséget jelent a sürgősségi és a baleseti ellátásban.

Hogyan lehet azt elérni, hogy a gyermekek rögtön a sérülésüknek megfelelő, legmagasabb szintű ellátást nyújtó helyre kerüljenek?

A legfontosabb feladat, hogy a baleset elszenvedését követően a gyermek stabilizálása és állapotfelmérése minél hamarabb megtörténjen és a legrövidebb idejű szállítással jusson el a neki megfelelő szintű ellátóhelyre. Bár sok kórházban azt gondolják, hogy széles körű műtéti technikákat ismernek, mégis fontos, hogy a legbonyolultabb és legritkább, speciális műtéteket igénylő gyermekek a legmagasabb szintű ellátást biztosító kórházba kerüljenek. Például gerincsérültek, csípőtörést szenvedettek, többszörösen súlyosan sérültek, miniatűr technikát igénylő ér- és idegsérültek, könyöksérültek csak egy bizonyos műtéti szám fölött láthatók el nagy gyakorlattal. Szükséges a kellő tapasztalat, a szakember, a személyzet, a diagnosztika, és előfordul, hogy ez egy időben, egy helyen nincs meg együtt, és ennek felismerése értékes idő elvesztését jelenti. A progresszivitási szintek átugrásával a baleseti ellátásban életeket menthetünk ezekben a speciális esetekben. Tehát a szakma azt ismerte fel, hogy ezt önmagának kell szabályoznia olyan protokollok meghatározásával, amelyek révén a betegutak lerövidülnek, ahogyan a gyógyulási idő is, csökken a szövődmények száma, a bentfekvés ideje, a gyermeknek okozott kellemetlenség, és csökken a halálozási arány. Ebben nyújt segítséget intézményünk az egész háló tetején lévő nagy, országos, állandóan nyitott baleseti centrumként.

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetnek tehát az összes odaérkező beteget fogadnia kell?

Igen. De most ez még nem így van: az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet gyermekbaleseti részlege hozzánk költözik. Jelenleg váltott napokon ügyelünk. Ha egy épületben leszünk, akkor ez egy éjjel-nappal nyitott központ lesz helikopterleszállóval és a legsúlyosabb esetek ellátási lehetőségeivel. Ezzel a fejlesztéssel sok háttérkapacitás meg tud nyílni: a meglévő gyermekgyógyászati, gyermeksürgősségi és gyermekbaleseti ágykapacitásokat hatékonyabban tudjuk felhasználni. A program révén megújulnak a gyermekklinikák, korszerűsödnek a műtők, kialakulnak modern, új gyermeksürgősségi és gyermekbaleseti részlegek. A meglévő gyermegyógyászati rendszer forradalmi átalakítása indult el, amely lehetőséget ad a kapacitások átcsoportosítására például tömegbalesetek idején: mi is úgy szervezzük, hogy legyen egy gyorsellátású traumaambulancia, mellette működő sürgősségi ellátással – összesen 30 ágyat biztosítunk mindehhez. Az új rendszer az eddigieknél alkalmasabb lesz nagyszámú sérült ellátására, vagy a tramumatológiai és sürgősségi ellátásban a tömeges, szezonális gyermekbetegségek ellátására, például járványok idején. Ehhez egy jól szervezett csapat kell, de hiszünk abban, hogy a magyarországi gyermekellátás professzionális. Új programelem a légúti idegen testek eltávolítása, amelyet eddig a centrumok egy része, valamint felnőtt gégész szakorvosok végeztek. Most a projektben résztvevők mind biztosítják ezt az ellátást.

 

Milyen további fejlesztések várhatók a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben?

Itt egy több mint 11 ezer négyzetméteres sürgősségi és baleseti, 6 emeletes, csaknem 200 ágyas tömb épül, és ebbe költözik be a 8 műtőnk, valamint több, gyermekellátást végző részlegünk: fül-orr-gégészet, gyermekintenzív osztály, gyermeksebészet, gyermektraumatológia, sürgősségi gyermekurológia, valamint az Országos Traumatológai Intézet gyermektraumatológia osztálya. Már a gyerekeket szolgálja az a 17,5 millió forintos támogatásból vásárolt ECMO-készülék, amely a keringés összeomlásakor támogatni és helyettesíteni tudja a tüdő működését, amikor az nem képes biztosítani a megfelelő oxigénellátást a szervezet számára. Lesz CT, MRI, tehát a fejlett diagnosztika is idekerül, hogy a beérkező betegeket perceken belül műtőbe vihessük, ha szükséges.

Rendelkezésre állnak majd mindehhez a megfelelő számú és képzettségű szakemberek?

A mostani kapacitásainkhoz megvan a szakembergárda, ám növeljük majd a gyermekintenzív osztályon dolgozó orvosok számát. Most 10 ágyunk van ott, ezt a tervek szerint megduplázzuk. A traumatológiában is fejlesztések várhatók. Már vettünk fel rezidenseket, de a toborzás és képzésük folytatódik.

Hol tart most az országos program megvalósítása?

Elkészültek a program infrastrukturális fejlesztésekről szóló részében szereplő felújítások szakmai programtervei, és a tervpályázatoknak, a közbeszerzésnek vagyunk a végén. Nagy feladat számunkra, hogy a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézethez kapcsolódó terveket összehangoljuk az Egészséges Budapestért Program koncepciójával. Az országos szakmai programban, továbbá nyolc szakterületen vezető gyermekgyógyász szakértők és professzorok irányításával megkezdődött a szakma magyarországi bevezetéséhez szükséges komplex háttérrendszer kialakítása. Olyan gyermeksürgősségi és gyermekbaleseti hálózatot szeretnénk a program végére létrehozni, amely Európában is példaértékű, és amely a gyermeket helyezi az ellátás középpontjába. De nemcsak a gyógyítás területén, az eljárásokban, műszerezettségben is tartalmaz gyermekgyógyászati elemeket, hanem az újonnan kialakítandó osztályok berendezéseiben, színvilágában is gyermekbarát környezetet eredményez. Ugyanakkor tervezett és gyors hálózat kialakítása is cél, amellyel gyorsabb, és hatékonyabb lehet a balesetet szenvedett, valamint a sürgősségi ellátásra szoruló gyermekek gyógyítása. Az egész programra 14 milliárd forint áll rendelkezésre és a munkát 2021-re kell befejezni.

(Másodközlés. Az interjú a KÓRHÁZ szaklapban jelent meg, 2018. április 25-én. Köszönjük a Magyar Kórházszövetség engedélyét!)

 

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink