Változó finanszírozás: senki sem jár rosszabbul?

Az elmúlt időszakban számos kérdést vetett fel, hogy az egészségügyi finanszírozás változása miként fogja érinteni a különféle intézményeket. A Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség a találgatások helyett ismét a tényeket vizsgálta meg, összegyűjtötte és részletesen elemezte az egyes szakrendelőket érő pénzügyi hatásokat.

Mint ismeretes, 2016 augusztusától, a 2012/2013-as béremelések fedezetéül szolgáló, korábban külön, egyedi felmérés alapján az intézményeknek juttatott összegeket beépítik az alapdíjba.

Nézzük nagyon röviden összefoglalva a már ismert legfontosabb tényeket:

• 8,5%-kal csökkentik minden szolgáltató teljesítményvolumen-korlátját (TVK), megszűnik a korábbi bérbeépítés sor. A járóbeteg finanszírozás alapdíját jelentő német pont értékét – amellyel szorozva alakul ki az egyes beavatkozások ellenértéke – viszont 20 százalékkal emelik, 1,80 forintra.

• A Szövetség fontosnak tartja kiemelni, hogy megvalósul a béremelés „szektorsemlegessége", azaz beépül az alapdíjba a 2012/2013-as béremelés eddig külön soron kapott összege. Így azok a közellátást végző, de funkcionálisan privatizált egységek is megkapják a béremelést, akik ezen a címen eddig semmilyen forráshoz nem jutottak, és munkaerőpiaci hátrányba kerültek.

Ez utóbbi kérdéskörnek kívánt részletesen utánajárni a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség, ugyanis egyes szakmákban a rendelés működtetéséhez szükséges szakembert sokszor csak vállalkozási formában tudják foglalkoztatni a szakrendelők. Mivel azonban az egyes intézményekben nagyon eltérő lehet e szakemberek száma és aránya, valamint a kapott bértámogatás nagysága, így a béremelés hatásai is változatosak lesznek.

Az adatkérésre összesen 38 rendelőintézet válaszolt. A válaszadóknak a bértámogatással együtt összesen 21,5 milliárd az éves OEP bevétele, tehát a 27 milliárd forintra tehető rendelőintézeti kassza csaknem 80%-a szerepel a felmérésben.

A fő adatok összesítve, majd a legfontosabb megállapítások:
éves járó bevétel (2015. év) 21 408 782 888
éves bértámogatás (2015. év) 2 083 552 385
béremelés arány 9,70%
vállalkozói díj, teljesítményarányos, éves 4 186 172 719
többlet kifizetés 418 617 272
többlet bevétel 2 140 878 289
egyenleg, abszolút értékben -361 291 368
egyenleg % bevételarányosan -1,54%

A bértámogatás aránya a felmérésben szereplők által képviselt bevételhez képest 9,7 %, tehát 8,5%-os TVK csökkentéssel és 20% alapdíjemeléssel a bérbeépítést nagyságrendileg fedezi. Ha azonban a teljesítményarányos vállalkozó formában tevékenykedőknek kiadandó többlet vállalkozási összeget is figyelembe vesszük – a 10%-os átlagos emeléssel számolva – már átlagosan 1,54% a fedezetromlás mértéke az intézményekben.

Látható, hogy a teljesítményarányos vállalkozók a bevétel csaknem 20%-át kapják meg, és ez okozza a pozícióromlást az intézetek gazdasági egyensúlyában. Az intézményeknek tehát át kell tárgyalniuk közreműködői szerződéseiket, amely bizonyára nem megy majd konfliktusok nélkül.

Ami az egyes intézményeket illeti, igen széles a paletta. A finanszírozás változása a válaszadó intézményeknél -8,3%-tól +5,7%-ig változik, tehát a béremelés beépítése során lesznek jól és rosszul járó intézmények is. Jellemző adat, hogy a felmérésben a 10 legnagyobb bevételű intézet átlagos finanszírozás változása -1,3%, miközben a legkisebb 10 bevételű szakrendelő átlagos finanszírozás változása +0,7% volt.

E különbségeket észlelte a finanszírozó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi kormányzat is, ezért az előző éves bevételükhöz képest rosszabbul járó intézmények teljesítményvolumen-korlát (TVK) pótlásban részesülnek addig a pontig, hogy legalább bevételük azonos legyen a tavalyival. Korrekt ajánlat, a Szövetség üdvözli ezt a lépést, de az intézmények kíváncsian várják új volumenkorlátjuk közlését, ami augusztus hónap első napjaiban várható.

Hogyan lehet kevesebb esetet ellátni nagyobb igény esetén?

Ennek ellenére egy másik, rendezendő problémára is fel kívánják hívni a figyelmet, ami meglátásuk szerint kormányzati beavatkozást igénylő kérdés. A változás legnagyobb kihívása a teljesítményvolumen-korlát (TVK) csökkentés, ami miatt „két tűz közé szorul" a járóbeteg szakellátás. Elvárás ugyanis, hogy kevesebb esetet lássanak el, de vegyenek át több beteget a kórházi fekvőbeteg ellátástól, amire a kórházi finanszírozás-változás a kórházakat is ösztönzi.

Ebben a helyzetben félő, hogy a tervezett TVK csökkentés a várakozási idők növekedésével fog járni, ha csak nem történik valamilyen beavatkozás. Ez különösen kellemetlen a szakrendelőknek, mivel a fenntartó önkormányzatok nem lesznek türelmesek, ha nő a betegfogadási listák hossza.

Megoldás lehetne, ha a háziorvosok kevesebb esetet küldenének be a rendelőintézetekbe, a szakellátóknak viszont gyakorlatilag nincs ráhatásunk a háziorvosi beküldésekre (a járóbeteg szakorvos a hozzá beutalt beteget nem „utalhatja vissza" a háziorvoshoz). Eközben érezhető a lakossági elégedetlenség a rendelőintézeti betegfogadási listák hossza és a folyosói várakozás miatt.

Változtatni kell a felírási kompetenciákon

A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség feltétlenül támogatja azt az egészségpolitikai célt, miszerint minden beteget a szakmailag indokolható legalacsonyabb ellátási szinten kell ellátni, de segítséget kér az ágazat irányítóitól. A Szövetség már az év eleje óta kéri az Egészségügyért Felelős Államtitkárságtól, hogy történjen lazítás a csak szakorvosi javallatra felírható gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök rendelésében, hogy azok egy részét írhassák a háziorvosok is. Erre különösen nagy szükség lenne kardiológiában, ahol a leghosszabbak a betegfogadási listák. A felírási kompetenciák átalakításában sajnos még nem történt előrelépés, pedig ezzel csökkenteni lehetne a járóbeteg szakellátók felé történő, szakmailag indokolatlan beutalásokat, kevesebb beteg érkezne a szakrendelőkbe, és vélhetően könnyebb lehetne tartani a várólistákat.

A Medicina 2000 tagintézményeinek tapasztalata szerint a betegfogadási listákon való hosszú várakozás miatt egy új, szintén aggasztó jelenség észlelhető: a háziorvosok táppénzre írják a betegeiket, hogy azok a vonatkozó rendelet szerint előrébb juthassanak a betegfogadási listákon. Ez fokozott táppénzterhelést jelent az E. Alapnak, és megítélésük szerint beavatkozás nélkül itt is romlás várható a mostani finanszírozási változás hatására. A helyzet tehát mindenképpen megoldás után kiált, aminek kidolgozásában a döntéshozók partnerként számíthatnak a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetségre.

A témát napirendre tűzik a szakemberek a Szövetség következő éves konferenciáján, szeptember 14-16-án, Balatonfüreden.