Beépítették az eddigi béremeléseket a kórházi alapdíjba, csökkentették a tvk-t, HBCs-revíziót végeztek.
Jelentős mértékben technikai, de minimálisan tartalmi jellegű változás is történt az egészségügyi intézmények finanszírozásában augusztus elsejétől, aminek persze minden ellátó számára forintosítható, így vénába vágó következménye van. Beépítették ugyanis az alapdíjba az egészségügyi dolgozók korábbi (2012-13-as) béremeléseit, összesen 66 milliárd forintot - mindezt szektorsemlegesen. Ezzel közel 20 százalékos emelést értek el: a kórházi alapdíj, vagyis a HBCs 180 ezer forintra, a járóellátásban alkalmazott német pont értéke 1,80 forintra emelkedett. A növekedés, mivel a korább béremelés beépítésével érték el, értelemszerűen nem hoz többletforrást – csak nagyobb rugalmasságot biztosíthat – az ellátók számára.
Bár forrásbővülésben reménykedtek a menedzsmentek, ám utóbb derült ki számukra, hogy az Egészségbiztosítási Alap egyensúlyának megőrzésére hivatkozva csökkentik a százszázalékosan térített teljesítményüket, azaz a tvk-jukat (teljesítményvolumen-korlát). A tvk fölött már csak részleges finanszírozásra, illetve bizonyos határ fölött már semmilyen térítésre nem számíthatnak, azaz ingyen látják el a betegeket. Ez utóbbit nyilván el akarják kerülni, hiszen a veszteségeiket növeli.
A kórházak három címen kapják a tvk-jukat: járóellátás (beleértve a képalkotó ellátásokat), aktív fekvőellátás és labor. Az össz tvk-mennyiség csökkentése – a fekvőbeteg-szakellátásban körülbelül 5, a járóbeteg-szakellátásban 10 százalékos – átlagosan 8,33 százalékos az OEP tájékoztatása szerint. Az aktív fekvőbeteg-ellátást végző intézmények vezetői aktuális tvk-jukról a 43/1999. (III. 3.) kormányrendelet 28/A mellékletéből tájékozódhatnak, itt ugyanis minden intézményre lebontva szerepel az éves súlyszám, amelyet időarányosan kell figyelembe venniük, s amelyet már ők oszthatnak fel házon belül. Az új súlyszámokat augusztus 5-én tették közzé. A tvk csökkentése azért is jöhetett szóba lapunk információi szerint, mert számos kórház rendelkezett időről időre tvk-maradvánnyal.
A járóbeteg-ellátás 2016-ra vonatkozó csökentett tvk-járól az OEP közvetlenül értesítette a szolgáltatókat, ezek nem jelentek meg jogszabályban. Mint az önálló intézményeket képviselő Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség közleményében már jelezte, aggódnak amiatt, hogy a tvk-csökkenés következtében „két tűz közé szorul a járóbeteg szakellátás". Elvárás ugyanis, hogy kevesebb esetet lássanak el, de az is, hogy több beteget vegyenek át a kórházi fekvőbeteg-ellátástól, amire a finanszírozásváltozás a kórházakat is ösztönzi.
Számolnak az intézményeknél, s az első reflexiók alapján elmondható, hogy ahol valós betegellátás folyt, vannak műtétes betegek, ott akár kicsivel jobban is járhatnak, míg ahol relatíve túldimenzionált létszámmal dolgoznak (ami nem azt jelenti, hogy nincs/nem lenne szükség annyi szakemberre!), vagy nem kórházi ellátásra szoruló betegeket láttak el korábban (vatta HBCs-k pörgetése), azok rosszabbul járhatnak. Úgy tűnik, mindez összhangban van az egészségügyért felelős államtitkár által megfogalmazott célokkal, miszerint csökkenteni akarják a menedzsmentek teljesítménykényszerét és javítani akarják a műtétes szakmák finanszírozását.
Az átalakításban alapelv volt, hogy egyetlen intézmény se kapjon kevesebb pénzt, mint amennyit korábban a külön soron érkező béremelésekkel együtt utaltak számára. Ennek érdekében és a várható kisebb feszültségek kivédésére idén az államtitkársági keretből 2,9 milliárd, jövőre pedig a költségvetésben erre a célra elkülönítetten keretből tízmilliárd forint jut. A Weborvos információi szerint folyamatosan egyeztetnek az OEP-pel azok az ellátók, amelyek az új tvk-juk alapján nem tudják elérni a korábbi finanszírozást, s így tvk-kompenzációt kaphatnak. Ezen túl a tvk átcsoportosítására is van lehetőség: akár intézményen belül: fekvőből járóba, illetve intézmények között. Míg az első a menedzsment hatásköre és csak a járó felé irányulhat, addig az intézmények közötti átcsoportosítás a kórházfenntartó ÁEEK jogosítványa, amivel élni is szokott.
Az új módon számolt finanszírozási összegek az intézmények két hónapos fizetési eltolódása miatt októberben érkeznek az ellátók számlájára. Szintén októbertől kapják az orvosok, egészségügyi szakdolgozók az idén szeptembertől megemelt bért (amelyet további béremelések követnek majd). A külön soron utalás nem szűnik meg, ugyanis a szeptemberi bérrendezés ismét így érkezik az ellátókhoz, mivel nem tudták a korábbi bérrendezésekkel együtt ezt is beemelni a HBCs-be. Bár az a cél, hogy a HBCs-finanszírozásban jelenjen meg a béremelés is – a szeptemberit 2017 januártól építik be.
Az augusztusi beépítés során kiindulási alap az érintett szolgáltatók teljes 2015. éves teljesítménydíjazása volt, ez alapján osztották szét a 66 milliárd forintos fedezetet: a mentés 3,3 milliárd, a labor közel 2, a járóellátás 13,3 az aktív fekvő 40,4, a krónikus fekvő 7,3 milliárd forintot kapott.
Az augusztusi finanszírozási változások része a minimális HBCs-revízió is, ugyanis a béremelési fedezet beépítése mindenképpen magával vonta a normálás szükségességét is. A műtétes tvk-köteles HBCs-k esetében emelték a súlyszámot 4,33 százalékkal, míg a nem tvk-köteleseknél csökkentették 4,25 százalékkal. A nem műtétes HBCs-ket (több csoportban) csökkentették, akárcsak az elkerülhető kórházi események HBCs-it: ezt jelentősen, 9,09 százalékkal mérsékelték. A július 22-én megjelent miniszteri rendelet tartalmazza a súlyszám-változásokat (lásd: 17/2016. /VII. 22./ EMMI rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. /IV. 2./ NM rendelet és a gyógyító-megelőző ellátás jogcímén az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható homogén betegségcsoportok kódolási és besorolási szabályairól szóló 10/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet módosításáról).
A finanszírozási formák új összegének meghatározásában fontos szerep jutott az OEP adatbázisának, a Pénztár által végzett modellszámításoknak, valamint az államtitkárság szakapparátusának. A finanszírozási rendelet módosítása szakmai egyeztetések alapján született a szakállamtitkárság vezetésével, a megbeszéléseken részt vettek a Magyar Kórházszövetség, az Egyetemi Klinikák Szövetsége, a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők képviselői.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!