A vesetranszplantációnál eredmény, hogy nőtt a várólistán lévő betegek száma.
Az Eurotransplanthoz való csatlakozás hazai szervátültetésekre gyakorolt hatásáról, a transzplantációk számának és jellegének változásáról is kifejtette véleményét a Magyar Transzplantációs Társaság – az első sikeres magyarországi veseátültetés 50. évfordulójának is emléket állító – szegedi konferenciája apropóján prof. dr. Langer Róbert, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatója a vesebetegseg.hu portálnak.
– Ritka kivételes szakterület a transzplantáció, ahol egyetértésben büszkélkedhet azzal orvos és egészségpolitikus, ha nő a várólista.
– A vesére várók száma két év alatt hatszázról ezer fölé emelkedett. Ez esetünkben nem azt jelenti, hogy ennyivel több vesebeteg vagy kevesebb műtét lenne, hanem hogy a dializáltak között egyre nagyobb arányban vannak betegek, akiknek az állapotát a nefrológusoknak sikerült úgy feljavítani, illetve olyan szinten megtartani, hogy esélyük legyen felkerülni a transzplantációs listára. A mintegy 6 ezer dializált betegnek két évvel ezelőtt nagyjából 10 százaléka szerepelt a várólistán, ez az arány mára közelít a 20 százalékhoz. Ez több embernek ad reményt arra, hogy vesét kaphat és teljesebb életet élhet.
– Viszont a beültethető vesék száma ettől még nem gyarapszik, tehát többen lesznek, akik hiába reménykednek.
– A megvalósuló donációkat tekintve a haláleset miatt eltávolított szervek aránya kétségtelenül csökken, ami azzal is összefüggésben van, hogy a fiataloknál a trauma okozta agyhalál szerencsére gyakorlatilag megszűnőben van. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy a járműpark korszerűsödésével sokat javult a közlekedésbiztonság, ennek eredményeként pedig kevésbé súlyosak a sérülések, másrészt az intenzív terápia folyamatos fejlődésével olyanok életét is meg tudják menteni a kollégák, akiknél ez korábban elképzelhetetlen volt.
– Ha kevesebb a baleseti halál, ez azt is jelenti, hogy arányaiban több a betegség miatt elhunytakból származó, azaz idősebb vese. Az egyik előadó fogalmazott úgy: Európában is jellemző tendencia, hogy egyre több „rossz vesét" ajánlanak fel.
– A korábbinál gyakoribb például, hogy agyvérzés miatt elhunyt betegekből válnak donorok vagy idősebb beteg veséje válik átültethetővé. Emelkedik a donorok átlagéletkora, ami szintén összefüggésben van a társszakmák fejlődésével, hiszen sok kockázati tényezővel is hosszabb életet tudnak adni a betegeknek. Ezeket a „nem optimális" szerveket marginális szerveknek nevezzük, ami azt jelenti, hogy nagyon alaposan mérlegelni kell, szabad-e felhasználni, s kinek szabad beültetni például egy ilyen vesét vagy májat. Egy 70 éves vesét nyilvánvalóan nem lehet beültetni egy 20 évesnek, viszont egy 65 éves beteg számára jelenthet érdemi életminőség-nyereséget egy potenciálisan 6-8 évig működni képes „gyengébb" vese.
– Az eddigiekből tehát következik, hogy az egyre korlátozottabb szervforrást csak az élő donoroktól kapott szervekkel lehet pótolni.
– Így van, ezért is fontos, hogy minél inkább teret nyerjenek az élődonoros transzplantációk. A klinikánkon egyébként egy 78 éves asszony is adott már vesét rokonának, mivel olyan jó vesefunkciója volt, amit magamnak is elfogadnék. A tendencia egyébként kedvező, folyamatosan növekszik ezen operációk aránya.
További részletek a teljes cikkben
Összeállítás a szervátültetésről a Weborvoson