Többmilliárdos támogatásra szorulnak az árrésveszteséget elszenvedő patikák.
A sikeresnek ítélt, jelentős árcsökkenést elérő generikus program nemcsak megtakarítást eredményez, hanem kiadásokat is generál – legalábbis ezt igazolja, hogy a patikák támogatásra szorulnak. Az amúgy is eladósodott patikák ugyanis jelentős, nyolc-kilencmilliárd forintos árrésbevételtől eshetnek el az olcsóbbá váló gyógyszerek, a drága, originális készítmények egy részének a fekvőbeteg finanszírozásba való átsorolása miatt, illetve várható az is, hogy a nagykereskedőktől, gyártóktól kapott kedvezményeik is csökkennek. A rendszer működőképességének megőrzése érdekében mielőbbi teljes körű kompenzációra van szükség. A kormány már elfogadta a stabilizációt szolgáló intézkedéseket, amelyekről dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke tájékoztatta a Weborvost.
Az elképzelések szerint 2012-től elindul a gyógyszertárak generikus ösztönző programja, amelyre 2,7 milliárd forint áll majd rendelkezésre az árréskorrekcióból. Az összeg a gyógyszertárak kompenzációja mellett a generikus programnak is igyekszik támogatást szerezni a patikusok körében. A gyógyszerészi kamara a stabilizációs forrás további növelését és a negyedévenkénti elszámolás lehetőségét szeretné elérni. A kormánydöntés értelmében a maximált kiskereskedelmi árrés 850 forintos összege 1080 forintra emelkedhet, amely az alelnök szerint hozzájárul az árrésrendszer belső aránytalanságának csökkentéséhez. Az előterjesztés ennek forrásaként a nagykereskedelmi árrés átcsoportosítását nevezi meg, amely várhatóan népszerűtlen lesz nagykereskedők körében. Az árréskorrekciótól a patikusok éves szinten 2,7-2,9 milliárd forintot várnak. Az előterjesztés a bevezetés időpontjaként 2012. július 1-jét jelölte meg, ám a kamara – a soron következő fixesítések időpontját is figyelembe véve – szeretné, ha már április 1-től életbe lépne.
Várhatóan változik a gyógyszertárak által fizetendő szolidaritási díj szabályozása is: az adót ezen túl már nem a gyógyszertár közfinanszírozott forgalmához kapcsolódó árréstömeg, hanem a gyógyszertárat működtető vállalkozás közfinanszírozott forgalmához kapcsolódó árréstömeg alapján határozzák meg. Ez a szolidaritási díjból származó bevétel növekedését eredményezheti, mert az azonos tulajdonosi körhöz tartozó patikák forgalmát összegezve veszi figyelembe. A megnövelt szolidaritási díjat a vidéki kisforgalmú gyógyszertárak kaphatják, s központi forrásból további 100 millió forintot terveznek részükre kifizetni. Ez utóbbi összeg külön soron a költségvetési törvénytervezetben is benne van – így összesen 0,6-1,1 milliárd forint fordítható évente a patikák támogatására szolidaritási díjból.
Új alapokra szeretnék helyezni a kamatmentes finanszírozási előleg rendszerét, ennek köszönhetően szélesebb körben és nagyobb összeg igénybevételére lenne lehetőségük a rászoruló patikáknak. Elvi döntés született a szolgáltatási díj bevezetéséről, ami a vényköteles gyógyszerek expediálásához és a gyógyszerészi gondozáshoz kapcsolódhat, a bevezetés azonban várhatóan 2013-ra csúszik. Napirenden van a magisztrális szabályozás felülvizsgálata is.
A fentiek tükrében a kamaránál is osztottak szoroztak, és további intézkedéseket kérnek a kormánytól, mivel a tervezett lépések összességében nem pótolják a kieső árrésbevételt. Szeretnék elérni, hogy adósságmonitorozó rendszer induljon a patikai rendszerben is, amit Hankó Zoltán szerint egyfajta biztonsági elemként lehet értelmezni. Az alelnök szerint összességében az irány jó, és folytatni kívánják az egyeztetéseket a minél teljesebb körű kompenzáció érdekében.
Néhány patikai adat
A KSH adatai szerint 2290 vállalkozás működtetett közforgalmú gyógyszertárat – a 2071 társas vállalkozás mintegy 2250 közforgalmú gyógyszertárat reprezentál, közülük 1365 betéti társaság, 706 korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság –, 217 egyéni vállalkozás formájában működik. A gyógyszertári vállalkozások 2010-es pénzügyi adatai szerint a 2290 vállalkozás 23 százaléka veszteséges, az általuk reprezentált gyógyszertárak száma legalább 560.
A gyógyszertári ágazat árrésjellegű bevétele mérlegadatok alapján 2010-ben 89 milliárd forint volt, és ez jellemzően évek óta stagnál. Ebből mintegy 52 milliárd forint volt a – Széll Kálmán Terv intézkedései által érintett – támogatott gyógyszerek utáni árrés (ebben körülbelül 38 milliárd forint a közfinanszírozott hányad). A nem közfinanszírozott gyógyszerekhez kapcsolódóan körülbelül 23 milliárd, az egyéb termékek (például étrend-kiegészítők) forgalmazása után ötmilliárd forint volt az árrés, és mintegy kilencmilliárd forint a nagykereskedői kedvezmény.
Mint a Világgazdaság beszámolt róla, a nagykereskedők legfrissebb adatai szerint a lejárt szállítói állomány 18 milliárd forint, a teljes pénzügyi kötelezettség pedig 70 milliárd forint fölött van.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!