• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Van, amiben élenjárunk az OECD országok között

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

A magyar háztartások költenek a legtöbbet egészségügyi kiadásokra, leginkább gyógyszerre.

Míg kormányzati szinten lassan hatvan százalékra csökken az összes egészségügyi kiadás közfinanszírozási aránya, addig folyamatosan emelkednek a magánköltések, különösen a gyógyszervásárláskor. Olyannyira, hogy élenjárókká váltunk az OECD országok között, derült ki egy mai sajtóbeszélgetésen, ahol az egyre nagyobb teret kapó egészségügyi öngondoskodás volt a téma.

Mint Leitner György, a Diagnoscan vezérigazgatója elmondta, a kormányzati összkiadásokon belül mindössze tíz százalékot tesz ki az egészségügyre fordított pénzek aránya, ami jóval kevesebb a gazdagabb nyugati országokhoz képest, de még a közép-európai államok is megelőznek minket. Nem csoda, ha a magyar háztartások kiemelkedően magas arányban kénytelenek egészségügyi kiadásokra áldozni, a 4 százalékkal az OECD országok között vezetők vagyunk, derült ki Leitner tájékoztatásából. A magánköltések ráadásul dinamikusan növekednek, 2012 és 2014 között szinte megduplázódtak (31 ezerről 60 ezer forintra emelkedtek) egy felmérés szerint.

A betegeket a magánellátások igénybevétele felé tereli az, hogy a közfinanszírozott ellátásban nem várható érdemi javulás, s hosszas várakozás egyes vizsgálatokra, beavatkozásokra – példaként említette, hogy MRI-re 4-5 hónapot is várni kell. A Szinapszis budapestiek körében végzett legutóbbi felmérése szerint 2015 augusztusában 46 százalékuk, míg 2016 februárjában 60 százalékuk vett igénybe valamilyen magánellátást. Mindehhez a megkérdezettek 60 százalékának nem volt semmiféle előtakarékoskodása, s általában is megállapítható, hogy ma már nem a gazdagok kiváltsága a magánellátás igénybevétele. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy robbanás előtt áll a magán egészségügyi szolgáltatások nagyobb arányú igénybevétele.

Az egészségügyi öngondoskodásnak egyre nagyobb szerepe lesz, ezt mutatja, hogy a hazai piac legnagyobb egészségpénztári szereplője szerint minden eddiginél nagyobb mértékű egyéni befizetés érkezett hozzájuk tavaly, a némileg csökkenő céges befizetésekkel együtt a teljes összeg eléri a 10 milliárd forintot.

A felhasználásban vezet a gyógyszerkiadások, illetve a gyógyászati segédeszköz-vásárlás támogatása, kisebb rész, 1,7 milliárd fordítódott egészségügyi ellátással kapcsolatos kiadásokra.

A növekvő igények kielégítésére szolgáltató- és bankfüggetlen okostelefon-alkalmazást fejlesztettek magyar szakemberekkel. Az applikáció áprilistól érhető el a tagok számára, derült ki Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatójának tájékoztatásából, aki hozzátette: létezik a bankkártyás befizetés néhány pénztárnál, azonban egy-két napot várni kell a jóváírás könyvelésére – amit, mint a beszélgetésen kiderült, nem minden szolgáltató vesz jónéven.