Januárban kezdődött több hetes konzultációsorozat a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményről.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok 2013 júliusában kezdte meg a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) létrehozására irányuló tárgyalásokat. A transzatlanti kapcsolatok gazdasági szempontból a világ legjelentősebb kapcsolatrendszerét jelentik, amely globális szinten a világ GDP-jének 46,7 százalék adja. A felek közti áru- és szolgáltatáskereskedelem éves értéke pedig megközelíti az 1000 milliárd USD-t, ami a világkereskedelem 30,4 százalékának felel meg.
A TTIP tárgyalások középpontjában az áruk vámliberalizációja, a szolgáltatások és közbeszerzések piacra jutásának javítása, a kereskedelmet és beruházásokat érintő szabályozási akadályok mérséklése és a szabályalkotási koherencia erősítése áll.
Az Európai Bizottság számára a Tanács által adott és nyilvánosságra hozott tárgyalási felhatalmazás alapján az EU célja: a vámok leépítésén túlmenően a nem-vámjellegű akadályok lebontása vagy csökkentése, a kormánybeszerzési, illetve szolgáltatási piac megnyitása. Az érzékenységeket tekintve az EU el kívánja kerülni, hogy a tárgyalások az Uniós környezet-, fogyasztó- és egészségvédelmi normák csökkenéséhez vezessenek.
A TTIP létrehozására indult tárgyalási folyamat 2014 őszére megtorpant. A lassulás elsősorban az EU (EP választások és az új Európai Bizottság felállítása) és az USA (novemberi, időközi kongresszusi választások) belpolitikai eseményeinek köszönhető. A felek kiinduló áru- és szolgáltatáskereskedelmi piacnyitási ajánlatainak lezajlott cseréje nem hozott áttörést; az Unió várakozásaitól az USA áru-vámajánlata, az USA igényeitől az Unió szolgáltatás-kereskedelmi ajánlata maradt el jelentős mértékben. A közbeszerzési ajánlatok cseréjére az USA igen defenzív magatartása miatt eddig nem került sor, és a felek még azok peremfeltételeiről sem tudtak megegyezni. A politikailag érzékeny piacnyitási kérdéseket érintő témákban 2014 során előrehaladás nem volt.
A tárgyalások kezdeti szakaszukban vannak, még nem körvonalazódott, hogy a piacnyitás konkrétan milyen nagyságú lehet az egyes gazdasági ágazatokban. A létrejövő megállapodás hatálybalépéséhez a Tanács jóváhagyása, az Európai Parlament egyetértése és az EU tagállamok nemzeti parlamentjeinek ratifikációjára lesz szükség. A megállapodás hatásainak kiteljesedésére legkorábban a 2020-as évek közepét követően számolhatunk.
A TTIP tárgyalásokban érdemi előrelépésre legkorábban csak 2015 második felében kerülhet sor. Ennek oka, hogy az USA kormánya számára a következő 2016 végén esedékes elnökválasztásig prioritást képez az USA által tárgyalt és a TTIP-hez hasonló méretű és jelentőségű, de jóval előrehaladottabb helyzetben levő Csendes-óceáni Partnerség (Trans Pacific Partnership – TPP) szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásainak lezárása.
Magyarország a kezdetektől fogva támogatja az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalásokat, amely a nyitott és külgazdaság-orientált magyar gazdaság számára komoly előnyöket nyújthat.
Általános elvárásunk, hogy egy olyan magas ambíciószintű kiegyensúlyozott megállapodás jöjjön létre, ahol a kölcsönös előnyökből, a kedvező kereskedelmi és foglalkoztatási hatásokból minden EU tagállam és minden európai gazdasági szektor méltányosan részesül. Magyarország számára ugyanakkor elengedhetetlen a magas szintű uniós szabályozás megőrzése, különös tekintettel az uniós GMO szabályozásra.
Miként egy tegnap tartott konferencián Dr. Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár elmondta, a 37 szervezet eltérően látja az Európai Unió és az Egyesült Államok között megkötendő szabadkereskedelmi egyezményt (TTIP), ezért is szükséges a véleményüket figyelembe venni. A majdani kormányzat tárgyalási stratégiájába a civil társadalom elvárásait be kell építeni
A felelős államtitkára elmondta: a KKM összesen 37 nagy magyarországi szervezettel folytatott egyeztetést a TTIP-ről, többek között pénzügyi-, mezőgazdasági szervezetekkel, közúti fuvarozók képviselőivel, környezetvédő csoportokkal, továbbá az orvos kamarával. „Minél nagyobb társadalmi támogatottsággal kezdünk tárgyalásokat az amerikai küldöttséggel Brüsszelben, ahol a 28 EU-tagállam egyikeként magyar nemzeti érdekeket is védeni szükséges" – fogalmazott az államtitkár.
Sok egyéb között tudatta, hogy a különféle szervezetek eltérően látják a TTIP esetleges hatását. „A magyarországi vegyipar képviselői tele vannak aggodalommal a hatalmas amerikai vegyipari potenciál miatt, a gyógyszergyártók ugyanakkor alig várják, hogy megszülessen a szabadkereskedelmi megállapodás."
Magyarországon alkotmányban rögzített tétel a genetikailag módosított növények termesztésének kizárása; Magyarország GMO-mentessége vörös vonal, ebből nem tudunk engedni a tárgyalások során". Európa, s elsősorban Németország támogatja ebben a kérdésben Magyarországot.
„Összegezzük az elvárásokat, megállapításokat, és majd február 27-én az Országgyűlés vitanapot tart a TTIP-ről" – mondta Mikola István. A tárgyalások lezárásának várható időpontjáról Mikola István azt mondta, az 2016 végére fejeződhet be.
Dr. Éger István, a Magyar Orvos Kamara elnöke, aki egyben idén a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének soros elnöke is sok egyéb között elmondta, az orvoslás szempontjából fontos a páciensbiztonság, annak a nagy vívmánynak a megőrzése, hogy az egészséget specifikusnak tartják. A közös álláspontra törekednek ugyan, de a nemzeti érdekek és értékek szem előtt tartását mindenekelőtt valónak ítélik. Azon dolgoznak, hogy a köztestületek jog és hatásköre ne sérüljön.
Az államtitkárság folytatja a konzultációkat, és folyamatosan tájékoztatja a nyilvánosságot.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!