Van mit javítani a halálos vírusokat kezelő laborok biztonságán

A Vuhani Virológiai Intézet (WVI) – amiről egyesek azt gyanítják, hogy innen szabadulhatott el a SARS–CoV–2 vírus – csak egyike a Föld 59 maximális biztonságú laboratóriumának, ahol a kutatók a bolygó legveszélyesebb patogénjeit kezelik. A kutatók négyes biológiai biztonsági szintű (biosafety level 4, BSL–4) laborokban dolgoznak, a teljes testet beborító védőruhában. Oxigénpalackból lélegeznek, hogy munka közben véletlenül se fertőződjenek meg. Ezeket a létesítményeket hermetikusan elzárják a külvilágtól, hogy ne szökhessenek ki a kórokozók.

De mi szükség van ezekre a laboratóriumokra, ha tudjuk, hogy az itt végzett munka csak a járványkockázatot növeli? Nos, a kutatások elsősorban azt célozzák, hogy az itt vizsgált kórokozók ne legyenek életveszélyesek: a gyilkos patogének tanulmányozása elősegíti az alaposabb megismerésüket - írta a qubit.hu.

A biológiailag veszélyes anyagokkal foglalkozó laboratóriumoknak négy különböző biztonsági szintje van, a BSL–4. a biológiai biztonsági óvintézkedés legmagasabb. Akkor dolgoznak bennük, ha olyan, aeroszolos átvitellel terjedő anyagokat kutatnak, amik súlyos vagy halálos kimenetelű betegségeket okozhatnak, és nem gyógyíthatók oltásokkal vagy kezelésekkel. A BSL–4 laborokban életveszélyes kórokozókat diagnosztizálnak és vizsgálnak, olyan feltételek mellett, hogy ne veszélyeztessék a személyzetet vagy a lakosságot.

A világ 23 országában 59 BSL–4 laboratórium működik. Ezek közül 23 Európában, kettő Magyarországon található: az egyik a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában, a másik a Nemzeti Népegészségügyi Központban. Ez utóbbi Közép-Európa egyetlen, kifejezetten közegészségügyi célból létrehozott BSL-4 laborja. A többi létesítmények nagyjából egyenlő arányban oszlik meg Észak-Amerika (13) és Ázsia (14) közt. Ezeknek a laboroknak nagyjából a háromnegyede népes városközpontok közelében található, akárcsak a Vuhani Virológiai Intézet.

A laboratóriumok 60 százaléka állami vezetésű egészségügyi intézményekhez tartozik; 20 százalékuk egyetemi kutatóintézetekben található; további 20 százalékukat biovédelmi ügynökségek vezetik. Ezekben a laborokban diagnosztizálják a levegőben terjedő veszélyes patogéneket.

A biztonsági szabvány, amit senki nem alkalmaz - részletek a cikkben