Izomelhalást, vérmérgezést, csontvelőgyulladást is okozhat az egyre terjedő bárányhimlő.
Több mint harmadával nőtt a korábbi évhez képest a bárányhimlős (varicellás) esetek száma idén az első 10 hónapban Magyarországon. A betegek, többnyire gyermek zöme viszonylag könnyen vészelik át a kórt, azonban közülük évente három-négyszázan súlyos szövődményekkel kórházba kerülnek. Az eddigi 34,5 ezer eset (9 ezerrel több, mint tavaly) jelzi, hogy idén várhatóan a szövődmények száma is megnő, ezért is sürgetik szakemberek, hogy a több mint 15 éve, jelenleg körülbelül 20 ezer forintért elérhető bárányhimlő elleni oltás bekerüljön, ha nem is a kötelező, de legalább a támogatott, ajánlott oltások közé.
Magyarországon évente 30-35 ezer varicellás eset fordul elő, idén már 10 hónap alatt elérte a megbetegedések száma ezt a szintet. Ráadásul ennek a virulens, főleg gyermekkorban előforduló kórnak most kezdődik az igazi szezonja, amely többnyire márciusig tart. A sokak által veszélytelennek tartott bárányhimlő kockázataira hívta fel a figyelmet kedden Dr. Ujhelyi Enikő, az Egyesített Szent István Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályának osztályvezető főorvosa.
A szakember számos, az intenzív osztályon megfordult súlyos esetet bemutatott. Például azt a kisgyereket, akinek a bőre szinte teljesen eltűnt a varicellához társuló Staphylococcus aureus okozta forrázott bőr szindróma miatt. Vagy azt a másik gyermeket is, akinek a bárányhimlő “húsevő" S. pyogenes felülfertőzése következtében szinte órák alatt elhaltak az izmai és teljesen elveszítette emlőállományát.
A szakember adatai szerint egyébként a szövődményes bárányhimlő az esetek nagy részében nem immunhiányos, hanem teljesen egészséges gyermekeknél fordul elő. A statisztikák szerint a súlyos szövődmények legtöbbször a tüdőt érintik, tehát tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás alakulhat ki. Sok a bőrt érintő szövődmény: cellulitis, necrotizáló fascitis és az idegrendszeri is: agyvelőgyulladás, cerebellitis. Előfordulhatnak súlyos életveszélyes fertőzések, például vérmérgezés, véráramfertőzés, toxicus shock szindróma, és a csontot érintő szövődmények: csontvelőgyulladás.
Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az enyhe lefolyású eseteknél is gyakori a maradandó esztétikai kár, hiszen a gyerekek által elvakart kiütések gyakran hegesen gyógyulnak. Ráadásul az enyhe lefolyású bárányhimlő is annyira legyengíti az immunrendszert, hogy a gyerekek sokkal könnyebben elkapják az ugyanebben az időszakban fertőző más betegségeket, például az influenzát. Tehát egy ördögi kőr alakulhat ki.
Nem véletlen, hogy már nyolc európai országban: Németországban, Ausztriában, Cipruson, Luxemburgban, Lettországban, Görögországban, illetve Olaszország és Spanyolország számos régiójában már a nemzeti oltási program, azaz a kötelező oltási sor része a varicellavakcina. Sőt, ez ellen a nagyon fertőző betegség ellen már az USA 49 államában is úgy védekeznek, hogy nem mehetnek a gyerekek addig iskolába, ameddig nem kapták meg az oltást. Az amerikai adatok azt mutatják, hogy az 1996-ban bevezetett védőoltás hatására néhány év alatt tizedére csökkent a súlyos szövődményes esetek száma, és a bárányhimlővel kapcsolatos költségek is tíz év alatt 161 millió dollárról 66 millió dollárra estek vissza.
A magyar szakemberek is azt tartják, hogy itthon is sokat lehetne spórolni a védőoltás bevezetésével. Bár lehet, milliárdos lenne a vakcina költsége, mégis sokkal kevesebbe kerülne, mint az az összeg, amelyet jelenleg a varicella kezelésére, a súlyos szövődmények terápiájára költenek. Magyarországon is az amerikaihoz hasonló két adagból álló oltási sort javasolják a szakemberek. A vakcináció szerintük 15 és 18 hónapos korban lenne a legoptimálisabb, a kötelező oltásokkal egy időben. A két varicella elleni oltás között minimum 6 hétnek kellene eltelnie.
A vakcinát egyébként a szülők jelenleg is beszerezhetik, a két adagot nagyjából 10-10 ezer forintos árért. Az összesen körülbelül 20 ezer forintos oltást azonban sokan nem engedhetik meg maguknak, ezért is lenne jó, ha az állam bevenné a kötelező, ingyenesen járó oltási rendbe.
Póta György szerint az is megoldás lehetne, hogy nem a kötelező, „csak" az ajánlott oltások közé kerülne be a varicella elleni oltás, a lényeg, hogy a tb támogassa a beszerzését, hogy minél többen hozzáférhessenek. Kérdésre válaszolva az elnök azt is elmondta, hogy az eddigi tapasztalatok szerint az oltásnak maradandó a hatása, de felnőtt korban is bármikor beadható.
Úttörőként egyébként itthon Hódmezővásárhely és két szomszédos település – Székkutas és Mártély ingyenessé teszi a bárányhimlő elleni vakcinát a településeken élő 9 hónap és 6 év közötti gyermekek számára. Ez azt jelenti, hogy november elejétől csaknem 2800 kisgyermek kaphatja meg a két adagból álló védőoltást, amelynek költségét teljes egészében a helyi önkormányzatok állják.
A varicella magas lázzal és viszkető kiütésekkel járó, akár 2-3 hétig elhúzódó vírusos betegség, amelyen a gyermekek 90 százaléka általában még óvodás korában átesik: a megbetegedések kétharmada a 6 éven aluliakat érinti, de megjelenése a 3–5 évesek között a leggyakoribb. Fontos megjegyezni, hogy a bárányhimlő nem csak gyermekbetegség, felnőtt korban is el lehet kapni a fertőzést. A felnőttkorban, esetleg várandósan elkapott bárányhimlő-fertőzés rendszerint súlyosabb lefolyású, és több kockázattal jár. A felnőtteknek számolniuk kell a varicellavírus okozta ideg- és bőrgyulladással, az övsömörrel is, amelyet a korábbi bárányhimlő-fertőzéskor az idegdúcokban megmaradt vírusok „felébredése" okoz.