• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Várják a leendő szabvány-szakértők jelentkezését

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:
Várják a leendő szabvány-szakértők jelentkezését

Nagy szükség van olyanokra, akik átlátják az egész rendszert, ezért is szerveztük meg a Magyarországon egyedülálló képzést.

Nyugat-Európában, az USA-ban és számos más országban már évek óta sikeresen működik az egészségügyben egy olyan, például az élelmiszereken lévő vonalkódhoz hasonló szabvány, amely alapján elektronikusan azonosítani, nyomon követni lehet az egyes termékeket, gyógyszereket, orvostechnikai eszközöket a gyártótól a patikákon, szakrendelőkön, kórházakon át egészen a felhasználóig, a betegig. A bevált jó gyakorlatot az Európai Unió most jogszabályba is rögzítette, így Magyarországon is bevezetik a GS1 szabványt. Tényleg annyira hasznos? - kérdeztük Molnár Attilát, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) leköszönő elnökét.

- Abszolút. Azokban az országokban, ahol már működik a szabvány, döbbenetes megtakarításokat tapasztalnak. Lehetőség nyílik a kórházi logisztikai rendszerek összehangolására, vagy összekapcsolására, ami a beszerzések optimalizálásához vezet. Ráadásul mivel naprakész, teljesen pontos adatok vannak a gyógyszerkészletekről, nincs pazarlás, nincs túlfogyasztás. Azzal, hogy egy leolvasóval, egy kattintással nyomon lehet mindent követni, nagyságrendekkel csökken az adminisztráció, és az ezzel járó költségek. Számításaink szerint a GS1-gyel nálunk is ágazati szinten évi 7-8 milliárd forintot spórolhatnánk.

- Főleg anyagi haszna van tehát a GS1-nek?
- Dehogy! A megtakarításoknál is fontosabb, hogy a szabvány bevezetésével javul a betegbiztonság. Már csak azzal, hogy az adminisztráció 60-80 százalékkal is csökkenhet, ennyivel több idő jut a betegellátásra. Egy ilyen azonosító, nyomon követésre alkalmas kóddal ki lehet zárni a hamis, illegális termékeket is, ami szintén a betegbiztonságot erősíti. Ezen felül a GS1 alkalmas olyan regiszterek létrehozására, amelyekre eddig nem volt kapacitás. Milyen hasznos lett volna, ha létezik egy ilyen mellimplantátum regiszter a PIP botrány kitörésekor?! A szabvány alapján gyorsan meg lehetett volna találni azokat a hölgyeket, akikbe a rossz implantátumokat ültették be.

- Egy ilyen rendszer bevezetésének gondolom költségei is vannak. Mennyibe kerül nálunk az, hogy minden gyógyszerre, termékre felkerüljön ez a kód? És van, aki ezt finanszírozza?
- Egyelőre az ÁEEK kórházai viszonylatára vannak számításaink, eszerint körülbelül kétmilliárd forintba kerül. Stratégiai megállapodást kötött az Egészségügyért Felelős Államtitkárság és a szabvány magyarországi képviselője GS1Magyarország Nonprofit Zrt. a bevezetésről, de biztos vagyok benne, hogy lesz állami támogatás. Igaz, nincs sok idő, hiszen az unió vonatkozó rendeleteit a tagországok a gyógyszereknél 2019 februárjától, eszközöknél 2020-tól kötelesek alkalmazni. Egyébként a nyugat-európai példák azt mutatják, hogy nemcsak megtérül, hanem nagyon gyorsan térül meg a befektetés. Nagy-Britanniában az NHS finanszírozta a szabvány bevezetését és úgy számolt, hogy öt év alatt kifizetődik a beruházás. Csalódniuk kellett, mert már két év alatt a bevezetés költségei az egyes kórházakban jelentkező megtakarítások révén megtérültek.

- Egy ilyen rendszer bevezetéséhez nemcsak pénzre van szükség, hanem olyan szakemberekre is, akik tudják hogyan működtessék ezt...
- Szerencsére nem teljesen ismeretlen Magyarországon a szabvány, hiszen mindazok a hazai gyógyszer-, illetve orvostechnikai eszközgyártók, akik a kódot már használó országba is exportálnak, termékeiken már alkalmazzák ezt. Az viszont igaz, hogy az egységes, összekapcsolt rendszer használatát meg kell tanulni. Nagy szükség van olyanokra, akik átlátják az egész rendszert, ezért is szerveztük meg azt a Magyarországon egyedülálló képzést, amelynek sikeres elvégzésével a résztvevők elismert GS1 egészségügyi szakértővé válhatnak.

Úgy tervezzük, hogy első körben 10-15 olyan az egészségügyben már jártas szakembert veszünk fel, akik vállalják, hogy személyes portfóliójukat ezzel az új ismeretanyaggal bővítik és készen állnak arra, hogy a kórházak számára megfelelő szakmai támogatást nyújtsanak. Arra kell felkészülniük, hogy a kórházi bevezetés kisebb mértékben eszköz beszerzésből és IT fejlesztésből áll, a nagyobb feladat a kórházi belső folyamatok áttekintése, a szükséges változtatások meghatározása és annak menedzselése lesz.

- Betelt már a létszám?
- Nem. Április 10-ig még van lehetőség a jelentkezésre elektronikusan a http://www.gs1hu.org/eu-szakerto-kepzes címre kattintva.