Várják a pályakezdő orvosokat

A Dél-pesti Kórház a főváros déli kerületeiben lakók százezreit látja el. Minden hatodik újonnan felfedezett rákbeteget ebben az intézményben diagnosztizálnak. A kórház új főigazgató főorvosa, dr. Ralovich Zsolt a Kórház szaklapnak  az átszervezésekről és egyéb intézkedésekről, s azok eredményeiről beszélt.

– Az egészségügyi ellátórendszerben történt struktúraátalakítás eredményeképpen a Dél-pesti Kórház magasabb progresszivitási szintű kiemelt fekvőbeteg osztályai nagyobb ellátási területet kaptak, míg a II. progresszivitási szintű osztályok ellátási területe változatlanul 400 ezer ellátandó lakost jelent. Az ellátott betegek csaknem 80 százaléka az ellátási területről, nagy részük a fővárosból érkezik – nyilatkozta dr. Ralovich Zsolt.

Elmondta azt is, hogy Budapest XVIII. kerülete (Pestszentlőrinc-Pestszentimre) régóta hagyományos ellátási területe a Dél-pesti Kórháznak. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal 2012. július 1-jén kiadott határozatában a kerület lakosainak egy részét más kórházak területi ellátási kötelezettségeként határozta meg. Az volt a tapasztalat, hogy a módosítás ellenére a betegek ragaszkodtak intézetünkhöz, ezért nem történt meg teljes körűen az intézményváltás, és a háziorvos kollégák egy része is maradt a korábbi eljárásrendnél. A kerület polgármesterével történt szoros együttműködés eredményeképpen sikerült elérniük, hogy a közel 100 000 főt számláló Pestszentimre-Pestszentlőrinc lakosainak kötelező ellátását 2013 márciusától – a szemészeti ellátás kivételével – ismét a Dél-pesti Kórház biztosítsa.

A kórház hatékony működtetése érdekében, a szakmai vezető testülettel egyetértésben decentralizált vezetési struktúrát alakított ki az új főigazgató, aki szerint a vezetőváltást megelőző időszakra a bizonytalanság, a teljesítmények és bevételek visszaesése, a szükséges megszorítások és intézkedések elmaradása, valamint a szabályozatlanság volt jellemző. Mindezen negatív tényezők a gazdasági egyensúly felborulását eredményezték. A finanszírozási hiány ellensúlyozása, valamint a költséghatékonyabb működést biztosító gazdálkodás érdekében elengedhetetlen volt néhány nagyon fontos intézkedés meghozatala. A főigazgatói munkakör átadás-átvételét követően, azonnali hatállyal megkezdődött a kórház hatályos szerződéseinek átvilágítása, az előnytelen megállapodások felszámolása, a kórház érdekeit biztosító, új szerződéstípusok alkalmazása, a jogszabály által előírt, kötelező szabályzatok kidolgozása és hatályba léptetése.

Elkezdték a humánerőforrás-gazdálkodás áttekintését, a közreműködői és vállalkozói jogviszonyok felülvizsgálatát, a szakmai minimumkövetelményeket, valamint a teljesítendő feladatok mennyiségét figyelembe vevő szervezett létszám, és megfelelő munkaidő beosztás meghatározását. A likviditás megőrzése érdekében az osztályok működési feltételeit meghatározó anyag- és gyógyszerfelhasználási keretek átvilágítása megtörtént, a keretgazdálkodási rendszert felülvizsgálták és újraszabályozták. A 2013. január 1-jével bevezetett komplex gazdasági, gazdálkodási rendszer révén megteremtették a jogszabályi előírásoknak megfelelő számviteli és kapcsolódó egyéb nyilvántartások vezetésének feltételrendszerét. Hatékony kontrollingrendszer és személyi apparátus került kialakítása, amely alkalmas a szervezeti egységek teljesítményének, valamint anyagfelhasználásának a napi szintű monitorozására.

Jelenleg nincs túl hosszú várakozási idő az ellátások tekintetében, az előjegyzések csupán a képalkotó diagnosztikában (CT, UH), valamint az eszközös vizsgálatok esetében (gastroscopia, colonoscopia) növekednek, de ezek is a fővárosi és országos átlag alatt vannak (csupán néhány hét időtartamú a várakozás).
Az onkológiai ellátás fejlesztése is több százezer embert érint. Ebben az ügyben reménykeltő, hogy az egészségügyi kormányzat a Nemzeti Rákellenes Program keretében hatalmas erőfeszítéseket tesz a probléma kezelésére. Vidéken tízmilliárd forintból újul meg az onkológiai ellátórendszer, az Országos Onkológiai Intézetben is rendkívüli fejlesztések történtek. Ebbe a trendbe, a hozzáférés és esélyegyenlőség javítására irányuló törekvésekbe illeszkedik a kórház koncepciója is, amely szerint egy alacsonyabb progresszivitási szintű, betegközeli onkológiai osztály kialakítását szeretnék elérni.

A 62 éven felüli dolgozók nyugdíjaztatási rendeletével kapcsolatban a főigazgató elmondta: minden orvosra és szinte minden szakdolgozóra, akire megkérték a felmentést, meg is kapták az engedélyt a továbbfoglalkoztatásra. Néhányan azonban az „ösztöndíjrendszerrel" kapcsolatos információk hiányában időközben visszavonták a kérelmüket, mert nem érezték biztosítottnak, hogy a nyugdíj mellett megkapják majd a korábbi nettó bérüket is, bár igyekeztek mindenkit megnyugtatni. Voltak olyanok is, akik nem is kérték a továbbfoglalkoztatásukat. Összességében a nyugdíjazások révén a 19-20 fő távozott, de ez nem okozhat problémát egy ekkora intézmény működésében, mondja főigazgató, aki ennek ellenére sajnálja a dolgozóik távozását.

Hónapok óta tervezik, menedzselik a humánerőforrás kérdését, a kieső dolgozók helyét új, frissen végzett pályakezdőkkel igyekeznek pótolni. Idén már érezhető volt az egészségügyben tavaly nyáron történt béremelés hatása, több, korábban a pályát elhagyó szakdolgozó, például műtős szakasszisztens tért vissza ismét a hivatásához.

A teljes interjú a KÓRHÁZ szaklapban olvasható