Védőoltás az emlőrák ellen?

Pénteken a legkorszerűbb kezelésekről és a nemzetközi tapasztalatokról is beszámoló tudományos előadásokkal tisztelegtek az onkológusok Eckhardt Sándor akadémikus előtt, a professzor 80. születésnapja alkalmából. A Magyar Onkológusok Gyógyszerterápiás Tudományos Társasága (MAGYOT) által szervezett konferencián mintegy négyszázan vettek részt – közölte a Weborvossal a tanácskozásról szóló tájékoztatásában Nagy Ákos, a rendezvény szóvivője.

Bodoky György, a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke a vastagbéldaganatok gyógyszeres kezeléséről szólva elmondta: a célzott molekuláris terápia áttörést hozott a gyógyításban, ám hangsúlyozta, hogy látványos eredményeket csak akkor lehetne elérni, ha elérhető lenne a szűrővizsgálatok széleskörű elterjesztése. A daganatok korai stádiumban való diagnosztizálása és a terápia eredményességének javulása csak együttesen vezethet a második leggyakoribb daganatos halálok jelentős visszaszorításához.

Szánthó András, a Semmelweis Egyetem docense a rosszindulatú nőgyógyászati daganatok kezeléséről szólva elmondta: a hagyományos operatív és sugaras kezelések nem hozták meg a várt átütő sikereket, és a gyógyszeres kezelések is csak részben javították a gyógyítási eredményeket. Meglátása szerint a méhnyakrák terén áttörést a primer prevenció, s a HPV-fertőzés elleni vakcina bevezetése hozhat, a petefészekráknál pedig a molekuláris támadáspontú gyógyszerek alkalmazásával lehetne javítani a gyógyulási esélyeket.

Bodrogi István, az Országos Onkológiai Intézet professzora az áttétes vesedaganatok kezeléséről elmondta: a legfrissebb kutatási eredmények értékelését követően a közelmúltban fogadott el az európai gyógyszerhatóság egy új készítményt, amely több mint a kétszeresére növelte a betegség előrehaladása nélküli túlélést. Bodrogi István elmondta: a gyógyszer egyelőre nem érhető el a magyar betegek számára, ám bízik benne, hogy – egy jelenleg törzskönyvezés alatt álló másik molekulával egyetemben – előbb utóbb elérhetővé válik idehaza is.

Kahán Zsuzsanna, a szegedi onkoterápiás klinika docense a tavaly decemberi San Antonio Emlőrák Szimpóziumon elhangzott új eredményekről számolt be. Az emlőrákkal foglalkozó legrangosabb konferencia kapcsán több olyan tudományos eredményt is ismertetett, amelynek óriási gyakorlati jelentősége lehet. Nagy meglepetést keltett például az az előadás, amelyben a referáló az Egyesült Államokban az emlőrák előfordulásának drámai csökkenéséről számolt be. Eszerint az 1990 és 2000 közötti folyamatos emelkedés után 2003-ban 7 százalékos csökkenés következett be. Ennek egyik lehetséges okát a szakemberek a 2002-ben az amerikai sajtóban is megjelent mammográfiás szűrés körüli szakmai csatározások népszerűség-rontó hatásában látják, ami intő jel minden más ország számára is. A másik feltételezett ok, hogy egy, a menopauza utáni női nemi hormonpótlással foglalkozó, 2002-ben közölt vizsgálat után az Egyesült Államokban drámaian lecsökkent a hormonkészítmények említett célból történő alkalmazása, ami felhívja a figyelmet a hormonfüggő daganatoknak a hormonpótlás elkerülésével lehetséges megelőzésére.

Egy másik előadó érveket sorakoztatott fel az emberi emlőrák vírusnak (Human Mammary Tumor Virus) elnevezett kórokozó szerepére vonatkozóan. A vírus a nyugat-európai, észak-amerikai országokban és Ausztráliában az emlőrák minták 30-40 százalékban mutatható ki, míg egyes afrikai országokban 60-75 százalékban. Ezzel szemben Ázsiában, ahol az emlőrák jóval ritkább, csupán 0-12 százalékban fedezhető fel. A kutatók összefüggést találtak az egyik egérfaj jelenléte és a vírus előfordulási gyakorisága között. Ennek azért van jelentősége, mert ha a humán emlőrák vírusnak az emlőrák kialakulásában játszott szerepe bizonyítható, egyes emlőrák típusok egy egyszerű, a vírus elleni oltással megelőzhetővé válhatnának.

A tavaly decemberi kongresszuson mutatták be annak a vizsgálatnak eredményeit is, amely többek között az emlőrák miatt alkalmazott kezelések mellett az étrend hatását is tanulmányozta. A 2500 beteggel elvégzett vizsgálatban vagy szokványos étrendet, vagy zsírszegény diétát kaptak az érintettek. Az eredményekből kiderült, hogy a zsírszegény étrend mellett jelentősen, mintegy negyedével csökkent a betegség kiújulásának kockázata és javult a túlélés is. Ez a hatás elsősorban az úgynevezett hormonfüggetlen daganatok esetében mutatkozott meg, mértéke a legintenzívebb és leghatékonyabb onkológiai kezelésekével vetekedett – számolt be a tengerentúli konferencián elhangzottakról Kahán Zsuzsanna.