Mától rendezi nagygyűlését a Magyar Gyermekorvosok Társasága Szegeden.
Ma, holnap és holnapután zajlik Szegeden a Magyar Gyermekorvosok Társasága 2016. évi Nagygyűlése, a magyar gyermekorvos társadalom legnagyobb találkozási pontja, tudományos és szakmapolitikai megbeszélése. Milyen új hangsúlyok jelennek meg a szervezet tevékenységében? – kérdeztük dr. Velkey Györgyöt, a szervezet elnökét.
- Nagygyűlésünkre készülünk néhány újdonsággal. Például 61 határon túli magyar gyermekorvos érkezik hozzánk Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a Vajdaságból, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága aktív segítségével, bekapcsolódnak a szakmai programokba. Lényeges és fontos találkozás ez a nemzetrészek szakemberei között. Társaságunk emellett nagymértékű nyitást tervez a magyar társadalom felé.
- A szakmai társaság elkezd beszélgetni szélesebb körben a lakossággal?
- Fontosnak érezzük a modern kommunikációs technikák alkalmazását. Kollégáink, tagságunk mindennapos tapasztalata, hogy nagyon sok hír jelenik meg a gyerekek ellátásával és gondozásával kapcsolatban a különböző kommunikációs rendszerekben, például a Facebook-on, ám ezek közül jó néhány gondolat szakmailag nem ellenőrzött és nem helyeselhető. A gyermekorvos társadalom elhatározta, hogy megjelenünk ezeken a kommunikációs felületeken, ahol autentikus, szakmailag ellenőrzött és korrekt tartalmakat helyezünk el. Frissítjük társaságunk honlapját, valamint kialakítottunk egy Facebook-profilt. Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján a családok észrevették Facebook-oldalunkat és egyre jelentősebb számban követik információinkat.
- Hol található meg ez az oldal?
- A https://www.facebook.com/szuloknek/ oldalon napi rendszerességgel frissülő tartalmat jelentetünk meg, praktikus, édesanyáknak és családoknak szóló információkkal igyekszünk jelen lenni, és megfelelően felhasználni a modern kommunikáció lehetőségeit. A gyermekorvos társadalom igyekszik kilépni a tudományos elefántcsonttoronyból, és elérni azokat, akikhez szólni feladata. Ebbe az ügybe igyekszünk bevonni a fiatal gyermekorvos kollégákat – ez szintén újfajta pezsgést jelent.
- Hogyan látja a magyar gyermekorvosok humán erőforrás helyzetét?
- Nyugat-Európában sokan irigyelnek bennünket jól kialakított gyermekorvosi rendszerünkért. Az angolszász világban inkább az egész család gyógyítása jellemző, a német nyelvterületre és a monarchia országaira jellemző a gyermekspecifikus ellátás. A magyar egészségügy óriási értéke a gyermekorvoslás teljes lefedettsége az alapellátástól a járóbeteg-szakellátáson át a kórházi ellátásig. A múlt század pozitív öröksége, hogy a magyar egészségügyet teljes körűen lefedte a gyermekorvosi és az ehhez társuló gyermeksebészeti rendszer. Ez látszik most megroggyanni.
- Mi veszélyezteti a rendszert?
- Az alapellátásban kritikus mértékű a gyermekorvoshiány. Ennek meghatározó oka, hogy a gyermekorvosok felé erős a migrációs csábítás, külföldön nagyon keresett szakemberek. Sajnos az alapellátás szakembereit eddig kizárólag a szűk kórházi rezidens keretekből tudtuk pótolni. Ennek következménye, hogy az országosan közel 1500 házi gyermekorvosi praxisból 68 betöltetlen, a vegyes praxisok közül pedig 162 betöltetlen. Sok szubspecialista hiányzik a szakellátásból is. A szétaprózott szülészeti és perinatális intenzív ellátó rendszerünkben a mainál sokkal több neonatológusra volna szükség. Hiányoznak a gyermekneurológusok, gasztroenterológusok, pulmonológusok, ortopéd orvosok is – ezért van, hogy hónapokat kell várni egy-egy szakrendelői vizitre. Célzott emberi erőforrás programokkal és az ellátások, kompetenciák ésszerű átszervezésével tudnánk ezeken javítani.
- Látszik-e kiút?
- Több nagyon jó kezdeményezés indult útnak az elmúlt években, amelyek 1 évtized alatt látható eredményekhez vezethetnek. Ilyen a Méhes Károly Ösztöndíj, amelyben több szakorvosjelölt kolléga azért kap havonta 200 ezer forintot, hogy a szakvizsga megszerzését követően hátrányos helyzetű térségbe menjen el dolgozni. A rezidensprogram is ígéretesnek tűnik, az ENKK idén 40 gyermekorvosi képzési helyet hirdetett meg országszerte kifejezetten a házi gyermekorvosi praxisok majdani betöltésének céljából, és a kereslet is jelentős volt, így 40 fiatal orvosunk képzése indult el 8 intézményben annak érdekében, hogy a hiányt pótolja.
- Azonban ez csak csepp a tengerben…
- Való igaz, hogy az alapellátásban dolgozó gyermekorvosok negyede 65 év feletti, nyugdíjaskorban dolgozik, ez azt jelenti, hogy a betöltetlen praxisokkal együtt 400-nál több gyermekorvos hiányzik a rendszerből. Az ő pótlásuk 10 év alatt lehetséges, de most ez a 10 év legalább elkezdődött, van cselekvési tervünk a hiány csökkentésére. Szóba jöhet a praxisok átrendezése, esetleg csoportpraxisok, praxisközösségek kialakítása is. Amint lesznek új szakemberek a gyermekorvosi ellátásban, végig kell gondolni, hogyan lehet a legoptimálisabban kihasználni a területen dolgozó kollégák tudását. A magyar gyermekorvoslás olyan érték, amelyre közös jövőnk érdekében építenünk kell.