Egyre nagyobb szükség van a pszichoszociális gondozást végző szakdolgozókra.
Nem állunk rosszul a korszerű orvosi technikák alkalmazásában, az orvosi rehabilitációban sem, viszont a nyugathoz képest nagyon le vagyunk maradva a dializált és transzplantált betegek lelki és szociális támogatásában. Pedig egy 2006-os országos felmérés szerint a súlyos vesebetegek csaknem fele depressziós és olyan anyagi körülmények között él, hogy gyakran még a gyógyszerét sem tudja kiváltani, ezért a pszichoszociális ellátás elengedhetetlen lenne. Mindez a Vese Alapítványok Nemzetközi Szövetségének (IFKF) szombatig tartó budapesti konferenciájának hazai szekciójában hangzott el , amelyről a vesebetegség.hu tudósított.
Ádám Aurél, a Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetségének elnökel elmondta, nagy eredménynek tartja az Eurotranszplanthoz történt csatlakozást is, amelyért a VORSZ már régóta lobbizott. Nem rejtette véka alá azonban azt sem, hogy ez a csatlakozás, ahogy másik kezdeményezésük, a kórházi transzplantációs-koordinátorok elterjesztése hazai akadályokba ütközött. Ádám Aurél szerint az átültetéseket végző sebészeknek nem volt érdeke, hogy beleszóljanak, illetve belelássanak a döntéseikbe. Ezzel is magyarázható, hogy a transzplantációs koordinátorok rendszere ma sem tökéletes. A legnagyobb bajnak azonban azt tartja, hogy az emberek politika iránti passzivitása, a civil szervezetek iránti érdektelenségben is megmutatkozik, így „nem látszik túl rózsásnak a jövő".
Kiss Andrea, a kevés szociális munkás egyike, aki teljes állásban segítheti a Szent Margit kórházban a vesebetegeket. A tanácskozáson arról beszélt, mennyire fontos a gyógyuláshoz a lelki támogatás is. A 2006-os országos, több mint 3500 vesebeteg adatait összegző felmérésből kiderült, hogy a dializált paciensek egyre idősebbek, 80 százalékuk 60 év feletti, többségük számos más betegséggel is küzd, leginkább cukorbetegséggel (30 százalékuk). Nem kevés a mozgáskorlátozott, sőt 8,4 százalékuknak már végtag amputációja is volt.
A betegek társadalmi helyzetéről pedig az derült ki, hogy legtöbbjük óriási anyagi gondokkal küzd. Nem csoda ezek után, hogy a felmérés alapján a súlyos vesebetegek 46 százaléka depressziós.
Sokat segíthet a testi-lelki gyógyulásban az is, ha a beteg nem esik ki teljesen a munkából – mondta Polner Kálmán, a konferencia betegfórumának egyik üléselnöke, aki szerint nem túl jó adat, hogy a 60 év alatti dializált betegeknek csupán alig több mint 7 százaléka dolgozik. A Szent Margit Kórház nephrológiai főorvosa felhívta a figyelmet arra, hogy a hemodialízises (HD) betegekkel szemben a hasi dialízist (PD) választó pacienseknek sokkal jobbak a munkavállalási lehetőségeik, hiszen otthon, maguk tudják elvégezni a kezelést. Külföldön már egyre jobban terjed az otthoni HD gyakorlata is, jó lenne, ha ez Magyarországon is teret nyerne.