Veszélyben lehetünk az elhalasztott szűrőprogramok miatt

Ideális esetben a betegségmegelőzés és a diagnosztika egységes rendszert alkot. Nálunk azonban ennek a rendszernek a nehézkessége nem motiválja az abban részt vevőket (vagyis minket, betegeket) arra, hogy elmenjenek a szükséges vizsgálatokra. Tény, hogy nagyon kevesen járnak szűrésekre, de az sem segít, hogy ha valaki menne, akkor sem feltétlen tud. Egy-egy szűrővizsgálatra gyakran heteket-hónapokat kell várni, ami egy életveszélyes betegség esetén jelentősen ronthatja az esélyeket. Sokan inkább a magánellátás felé fordulnak, és tízezreket fizetnek ki egy-egy vizsgálatra - írta a Népszava.

Gyakori tapasztalat, hogy aki nem elég idős, azt egyszerűen elküldik, hiszen „úgysem lehet gond”. Ez pedig óriási hiba. „Az onkológián nagyon sok a fiatal, mellrák miatt kezelt lány” – meséli egy neve elhallgatását kérő beteg. Az érintett lányokat sosem hívták mammográfiás szűrésre, nem tartoznak ugyanis a rizikócsoportba. Aki ugyanis még nincs 45 éves, az nem kap „behívót” és kizárólag háziorvosi beutalóval kérheti a szűrést. Ha e nélkül megy, nem végzik el a vizsgálatot.

De az idősebbek esetében sem működik megnyugtatóan a rendszer, a 45–65 év közöttieket elvileg két­évente hívják, de van, aki sosem kapja meg a papírt - írta a lap.

„Gyakran mondják a háziorvosok, hogy valaki túl fiatal ahhoz, hogy ilyen-olyan betegsége legyen, ezért nem küldik tovább vizsgálatra. Ez hibás szemlélet. Egy apró elváltozás is lehet súlyos, hiszen a daganat agresszivitása nem a méretétől függ. A fiatalok esetében ráadásul agresszívabb egy ilyen kór, épp a gyorsabb sejtosztódás miatt” – magyarázza az onkológus, aki neve elhallgatását kérte, mert – hasonlóan más, állami intézményben dolgozó szakemberhez – ő is csak fenntartói engedéllyel nyilatkozhatna. Ilyet azonban többnyire nem adnak.

Onkológus szakértőnk arra is felhívja a figyelmet: a nőgyógyászoknak szűrésekkor nem csak a citológiai vizsgálatot kellene elvégezni, hanem ultrahanggal meg kellene vizsgálni a petefészkeket is. Alattomos daganattípus ugyanis a petefészekrák is, ami félreérthető tüneteket produkál és nem mindig sikerül időben felfedezni.

Mindemellett az utóbbi években a bőrrák vált gyakoribbá a fia­talok körében is, náluk már ez a vezető daganatos megbetegedés. Ennek legagresszívebb típusa a melanoma, aminek előfordulása folyamatosan emelkedik – már majdnem 30 eset jut 10 ezer lakosra.

Az eredményes gyógyítás egyik kulcsa ez esetben is az, hogy korai stádiumban fedezzék fel a betegséget, a kezelés is ekkor kerül a legkevesebbe az egészségbiztosítónak. Mégis vannak olyan szűrővizsgálatok, amelyek országos bevezetése a rendelkezésre álló milliárdok megléte ellenére is évek óta húzódik. A kormány legutóbb újabb másfél évvel elhalasztott több egészségvédő programot, 2020-ra csúszik az országos, szervezett és célzott népegészségügyi vastag- és végbélszűrés és a keringési betegségek megelőzését célzó komplex program is. A vastagbélrákszűrő programot egyébként 2016 óta nem sikerül elindítani.

Nem csak a vastagbélrákszűréssel van gond Magyarországon. Január a tüdőrák világhónapja, hazánkban ez az egyik leg­gyakoribb daganatos betegség – évente 10 ezer új esetet regisztrálnak és 8000-en belehalnak a betegségbe, még sincs országos program a kimutatására. A teljes cikk itt olvasható