„Mindenki neki fog szurkolni, hogy teljesítse a vállalását: legyen nálunk Európa legjobb egészségügyi rendszere” – dr. Szepesi András jegyzete.
Bevallom, megremegett a kezem a klaviatúra fölött, amikor az ellentmondások szóhoz kerestem a megfelelő jelzőt. Mivel mindig az egészségügyről írok, „versenyben volt még” a tragikus és a gyilkos jelző is. Mivel igyekszem szakmai megközelítésre, elhessegettem az inkább „bulváros”, sőt politikai bulváros jelzőket.
Egészségügy és politika
Mivel nincsenek politikai, hatalmi ambícióim, igyekszem a jegyzetemben úgy fogalmazni, hogy lehetőleg mindenki jelentősebb indulat nélkül elolvashassa, és főleg elgondolkozzon rajta.
Aki kardot (fegyvert) ragad, az kard által vész el. Jézus mondta ezt, Máté evangéliuma szerint (Mt 26,52), amikor az őt elfogni szándékozók ellen egyik védelmezője kardot rántott. Modern korukban ezt már úgy lehet értelmezni: aki politikai fegyvert fog, az politikai fegyver által vész el.
Sajnos, az egészségügy korunkra egyértelműen politikai tényező lett. Nálunk az irányítását politikusok végzik, nem ritkán szakmai köntösben, szakmai fogalomkészlettel, politikai célok mentén.
Ezt nehéz megértenie annak a sok tízezer embernek, aki ezt hivatásának, és kenyérkeresete színhelyének választotta, és annak a sokmillió embernek, aki az egészségét szeretné visszanyerni, vagy éppen az életéért aggódik.
Ma már a diagnosztika és a gyógyítás rendkívül bonyolult és robbanékony fejlődést mutató rendszerben történik, amelyet a tudomány és a műszaki technológia fejlődése irányít és kísér. Csak bizonyos pillanatokban válik egyértelművé, hogy ennek a támogató motorja, esetleg a legfőbb akadálya az emberek életét minden szinten átszövő, befolyásoló politika irányítja, amelyik a tömegdemokráciák szabályai szerint ciklikus választásokon nyeri el, ezt a mindent eldöntő felhatalmazást.
Persze, a regnáló politikának többnyire nem érdeke, hogy egy olyan, nem ritkán problematikus nagy rendszer felelősének látszódjon, és ezt a modern kommunikáció sokféle eszközével színezi, elfedi.
Ezért is volt szokatlan a Medicina Fórum minapi konferenciáján első expozéját tartó Pintér Sándor miniszter egyik kulcsmondata:” Felkérést kaptam a kormánytól, hogy csináljam meg Európa legjobb egészségügyi ellátórendszerét”. Felkaptam a fejemet. Több mint 50 éve ilyet még politikustól nem hallottam. Igényes, ambiciózus vállalás, ha teljesíti, az történelmi szerep.
Beszédében meg is fogalmazott számos elvárást az ágazattól, annak szakmai vezetőitől: rendezettség, fegyelem, gazdálkodás, ellátási teljesítmények javítása. A kórházi adósság miatt akár az igazgató leváltása is szóba kerülhet.
Ellentmondás 1.: lejárt szállítói tartozások
A MÁK adatai szerint szeptember végén a lejárt szállítói tartozások elérték a 117 milliárd Ft-ot. Azóta minden bizonnyal tovább nőttek. Többféle számot emlegettek, mint az év végi konszolidáció keretét, végül pár napja a Közlönyben 39,4 milliárd jelent meg. Szakmai, gazdasági és morális értelemben ez kárt okoz az intézményeknek, a beszállító vállaltok egy részét ellehetetleníti, vagy nehéz helyzetbe hozza. Az ilyen adósság krónikussá válása drágítja a piacot. Végül a hiány elhalasztott műtétekben, kezelésekbe jelenik meg, azaz károsítja a betegeket.
Ellentmondás 2.: az adósság fő okai
A jelentős béremelés, az áremelkedés, a ma 412 forintos euró, ami nyilvánvalóan megjelenik a szállítók áraiban, és komoly hatása van a szakmai fejlődésre, egészen pontosan annak hiányára.
A szakmai kódkarbantartás hiányosságai oda vezethetnek, hogy az adott HBCS-vel elszámolt beteg mérhető veszteséget okoz. Ha sok ilyen beavatkozás (pl. műtét) van, akkor az adósságállomány egyre nő.
Mivel az életmentő beavatkozásokat nem lehet megtagadni, az adósság egy része kikerülhetetlen. Ha a betegség valamelyest programozható, akkor megpróbálják várólistán kivárni a feltételek javulását. Ez esetben a várólisták válnak botrányosan hosszúvá, és a médiumok a betegek jogos panaszait kürtölik világgá. És ekkor a szakmai problémából politikai probléma is lesz. Átkerül a kormány-ellenzék között feszülő vitákba, választásig menő vádaskodás lesz belőle.
Képzeljük el ilyen feltételek mellett hogyan lehet kórházat igazgatni: lehetetlen küldetés…
A másik nagy kör, amelyikkel Pintér miniszter úrnak komolyan számolnia kell, az a magyar egészségügy általános helyzete, gazdasági szempontból, a lakosság életminősége, elkerülhető halálozása szempontjából.
Kedvezőtlen statisztikák, elemzések
Az OECD „udvariatlan” volt, mert a konferencia idején hozta nyilvánosságra éves statisztikáját: Health at a Glance: Europe 2024. Érdemes olvasni, de eléggé lehangoló a helyzetünk.
Ugyancsak kedvezőtlen halálozási és egészségi adatokat publikált dr. Orosz Éva, az MTA doktora, professzor emerita, a Lege Artis Medicinae folyóiratban, két részletben. (Itt érhető el az első és a második rész.) Ugyanezt ma a MOK küldöttértekezletén összefoglalta. A tanulmány megállapításai közül azt tartom a legfontosabbnak, hogy a magyar egészségügy súlyos alulfinanszírozottsága olyan feszültségeket teremt az ellátások minőségében és elérhetőségében, hogy azok felelőssé tehetők az elkerülhető halálozás és az elégtelen gyógyítások mutatóiban.
Ha Pintér miniszter úr teljesíteni akarja a vállalását, akkor a fentebb vázolt ellentmondássokat akár egy reform keretei között, de mindenképpen eleinte tűzoltás-szerűen kezelnie kell.
És akkor az egészségügy és betegei, sőt: az egész társadalom, azaz: mindenki neki fog szurkolni, hogy teljesítse a vállalását: legyen nálunk Európa legjobb egészségügyi rendszere.
Kedves Olvasóim!
Magántermészetű információ következik: az ezerszer áldott és elátkozott közösségi médiumok sajnos nyilvánossá teszik a titkaimat, például, hogy mikor születtem. Nevezetesen: november 29-én, azaz tegnap. Ezért azután olyan szeretet-üdvözlet cunami zúdult rám, ami minden eddigit felülmúlt. Jelzem: napokig fog tartani, amíg mindenkinek igyekszem megköszönni. De megteszem!
Vasárnap már Advent kezdődik
Ismét elrepült egy év. Nem volt könnyű. Sem az egyszerű embereknek, sem a családoknak, sem a nemzetnek. A világunk veszélyes hely lett. Háborúk, ellenségeskedések, természeti katasztrófák, gazdasági válságok. Lesz miről gondolkodni, van miért imádkozni az adventi gyertyák fényénél. Az első adventi vasárnap meggyújtott gyertya a hitet jelképezi…
A szerző korábbi írásai itt olvashatók
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!