• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

VÍRUSMATEK. JÁRVÁNY ÉS A MATEMATIKAI MODELLEK

Címoldal 2020.04.25 Forrás: Weborvos Szerző:
VÍRUSMATEK. JÁRVÁNY ÉS A MATEMATIKAI MODELLEK

Nehéz okosnak lenni, mert a hatások csak az intézkedések UTÁN jelentkeznek. Döntést meg előtte kell hozni - Dr. Szepesi András jegyzete.

A veszélyhelyzet 45. napján, a híres Szent György napot követő hajnalon írom e sorokat, amikor az éjszaka sötétjét felváltja egy színesedő derengés, majd a Duna felől megjelenik egy tűzvörös csík, jelezve, hogy a nap ma is fel fog kelni.  A sárkányölőnek is nevezett szent országai és városai is ébredeznek. Anglia, Portugália, Katalónia, London, Barcelona, Moszkva lakói ugyan mire gondolnak? Fohászkodnak-e védőszentjükhöz, hogy győzze már le ezt a láthatatlan sárkányt, vagy egyszerűen csak arra a mérhetetlen emberi szenvedésre gondolnak, ami körülveszi őket? Nálunk a járvány még terjed, de egyelőre kezelhető mértékű. A korlátozások még erősek, az emberek többnyire betartják. Akik nem, azokat figyelmeztetik. Vagy hatósági személyek, vagy az egyszerű emberek.

Déli 12 előtt 3 perccel beléptem egy kisboltba, (maszkban, kesztyűben) megvenni a hetilapjaimat, már figyelmeztettek. De az óra döntött, még megkaptam. Heti bevásárlás a nyugdíjasok „háromórájában”, kellemesen kevés vásárló, elképesztően nagy és rendezett kínálat. A kapuőr néhány kortárs hölgyet igazoltat, hatalmas örömet és vidámságot kelt, hogy „korhatár alattinak” nézték őket. Szerintem az őr „rájátszott” erre, de soha rosszabb játékot, az elkeskenyülő szemrések a maszk fölött mutatták, hogy mindenki jót nevetett, aki arra járt. Persze, betartva a szociális távolságot.

Családi patikánk „se piskóta”, már van maszk, kesztyű és kétféle kézfertőtlenítő (egyik saját keverék, de jó kiszerelésben), de a kardos patikuslány úgy vágott ki egy maszk nélkül belépő legényt 10 óra tájban, hogy a fal adta a másikat. Pedig csak ketten lézengtünk a tára túloldalán. Jó lenne „mindentlátónak” lenni, de így csak sejtem, hogy ha az országban nagyjából mindenütt hasonlóan viselkednek, akkor megvan az egyik ok, ami miatt egyelőre elkerültük a járvány nagyobb robbanásait.  És talán ez a legfontosabb, a figyelmeztetés eljutott mindenkihez.

Egy szakértő barátom szerint, aki magyar létére a London School of Hygiene & Tropical Medicine és a School of Economics közös posztgraduális képzésében szerzett Master fokozatot, most kellene erősíteni, szigorítani, és még 2 hétig zárva tartani mindent. Ennek vannak jelei, hétfőtől maszk viselése a tömegközlekedési eszközökön és a taxikban. De van vita is, mert a „gazdaság feszegeti a bezárt ajtókat”, és egyes külföldi országok (pl. Ausztria) elkezdtek lazítani a tilalmakon. Nehéz okosnak lenni, mert a hatások csak az intézkedések UTÁN jelentkeznek. Döntést meg előtte kell hozni. Így azután hatalmas keletje lett a matematikai modellezésnek. „Boldog-boldogtalan” (de szép magyar szóösszetétel, amit én néha szemtelenül azzal az állítólag angol mondással kapcsolok össze, hogy egyesek a boldogtalan házasságból menekülnek a helyi politikába…) számol, igazol, cáfol és akár cikket is ír. A tegnapi nap „vicce”: lapozgatom a híres, egyébként irodalmi hetilapot (az „átkosban” keletkezett vicc szerint „ÉS”, mert nincs benne se élet, se irodalom), és nini, tele van COVID 19 cikkel. Ráadásul ezek jelentős részét közgazdászok írták. Rendben is van, az ÉLET felülírja az IRODALMAT, ilyen vészterhes időkben.

És már jön is a címben jelzett matek, de előtte egy kis személyes történet: matematikát is tanító apám szerette volna, hogy mérnöknek tanuljak. Miskolcon hatalmas, patinás „Műegyetem” van, rengeteg kar, szak (bányász, kohász, gépész, vegyész stb.) a dübörgő szocialista nagyüzemekben rengeteg állás lehetőség. 31 fős gimnáziumi osztályomból 15-en jelentkeztek ide, és csak hárman orvosira, Debrecenbe. Két ellenérvem volt: utálom a matekot, és kedvelem a biológiát. Két év múlva szomorúan tapasztaltam, tudományos diákkörösként Szabó Gábor professzor mellett, aki talán legkorábban mert modern genetikával foglalkozni Magyarországon (mert az akkor még a „szocialista táborban” tiltólistán volt, hiszen Micsurin és Liszenkó árnyékában Watson-Crick - a DNS Nobel-díjasai - modellt tanítani maga volt az eretnekség), hogy a Streptomyces griseus baktériumtörzs szaporodási görbéjének és tulajdonságainak megjelenítése, az bizony matematika a javából. Nem is lettem kutató. Majd, amikor az első traumatológiával foglalkozó dolgozatomat körmöltem, már természetes volt, hogy statisztikát is mellékeltem a szerény cikkhez.

Társadalmi jelenségek, folyamatok egzakt leírásához bizony kell a statisztika, kell a matek. Igen ám, de ez gyakran nem azt mutatja, amit a szerző vagy az interpretáló szeretne. Nosza, igazítsunk egy cseppet a számokon, sem a papír (régebben) se a számítógép nem pirulós természetű. Ez a sima csalás. Persze, vannak itt finomabb eszközök is: azt emelek ki a számok és görbék közül, ami nekem kedvező, mondataimat alátámasztja. Na, ezt vegye észre, aki nem a téma szakértője! Legfeljebb a gyanakodó olvasó, hallgató vagy néző kezd érdekesen nézni, ha ugyanazokkal a számokkal homlokegyenest ellentmondó magyarázatokat illusztrálnak.

Nem akarok itt (nagyon) személyeskedni, de az elmúlt hét gazdag volt az ilyen jelenségekben. Az ágyszámmatek finoman szólva ellentmondásosra sikeredett. Sajtószemlénkben számos illusztrációt találhat a Kedves Olvasó. Számomra az egyik gyöngyszem, hogy tulajdonképpen 2% ki nem ürített ágy miatt rúgták ki Cserháti Pétert. Ez persze az én csúsztatásom, mert az országos ágyszámstatisztika egyik összefoglaló számát használom. Persze a szám közlője se árnyalt, miközben aki ismeri a kórházügyet, az tudja, hogy az aktuálisan üres ágy fogalma és az éves ágykihasználás erősen mást jelent. Konkrétan mindkét szám lehet pár 10%-tól a 100%-ig terjedő, tehát a gyakorlat számára (a mai helyzetben) csak az aktuális és konkrét szám az érdekes. Ezen sokan elszórakoztak (vagy dühöngtek).

A másik jelenség messzire vezet: abban a kórházban, ahol valamilyen okból Húsvét környékén még sok beteg feküdt, különféle utasítások hatására forszírozott betegelbocsátás történt. Szerintem (persze könnyebb a mából visszatekinteni) itt lett volna mód a szelektív vizsgálatokra és döntésre.

A gátlástalanabb kollégák rávezették a zárójelentésre az elbocsátás okai között: hogy ennek alapja a miniszteri rendelkezés. Ebből számos vita, sőt jogi eljárás is keletkezhet. Az OORI-ból (de több más intézetből) gyakorlatilag nincs lehetőség szakmailag korrekt alapon elbocsátani egyes betegeket. Friss amputáltak protetizálás előtt, friss stroke-os betegek stb. egyszerűen nem láthatók el otthon. Másik kórház meg nem vehette fel, mert ők is a helyeikkel küzdöttek. A szakminiszter később tisztázta, minden felelősség a kezelő és aláíró orvosé, de itt a kör bezárult. Nem folytatom. Itt a statisztika a valóság ellen fordult, és csak imádkozni lehet, hogy nagyobb baj ne történjen.

A másik csodálatos világ az egyes országok jelentett, és matematikai modellekben prognosztizált adatainak bemutatása és elemzése. És természetesen a hazánkkal való összehasonlítás. Ez a terület mára már követhetetlen. Minden felületet kitölt, rengeteg szomorú, figyelmeztető, hamis és kacagtató leágazása van. Egyre viszont jó, sőt kitűnő. ébren tartja a figyelmet. Vitákat generál, megszólalnak a külföldön élő magyarok, soha ekkora figyelemmel nem fordultunk más kultúrák, kis és nagyobb közösségek felé. Rengeteget megtudunk az adott országok egészségügyéről. Rácsodálkozhatunk a gazdag „bezzegországok” ügyetlenkedéseire, tragédiákhoz vezető önzésekre, jó vagy rossz megoldásokra.

Még a legelfogultabb kapitalizmushívők is elismerik, hogy az egészségügy egy olyan fontos közösségi rendszer, amit ha csak a pénz uralma alá rendelünk, az emberi tragédiákhoz vezet. Van mit tanulnunk. Azt már láthatjuk, a vészhelyzet elmúltával a világ már más lesz, mint előtte. A mi egészségügyünk se maradhat abban az anyagi, technikai állapotában, mint korábban. Vészeljük át a járványt, és készüljünk, mert lesz tennivalónk bőven, utána is.

Legolvasottabb cikkeink