XXI. századi e-egészségügy három pilléren

2014. október 22-én nagy érdeklődés mellett rendezték meg az e-Egészségügyi Rendszer bevezetését támogató módszertan-, szolgáltatás-, képzés- és humánerőforrás-fejlesztés kiemelt projekt nyitórendezvényét, melyen köszöntőt mondott dr. Ónodi-Szűcs Zoltán, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) mb. főigazgatója.

Beszédében hangsúlyozta a projekt során oktatásra kerülő XXI. századi e-egészségügyi fejlesztések mindennapi gyakorlatba való integrálásának fontosságát. Kiemelte, hogy a projekt keretin belül megvalósuló képzések minden egészségügyi dolgozó számára elérhetőek lesznek, buzdította kollégáit a képzéseken történő részvételre, hogy az újítások elsajátítása után azok alkalmazása rutinszerű legyen a mindennapi munka során - tudósított a rendezvényről az Intézet.

A konferencián részletesen bemutatták a TÁMOP-6.2.7 projekt mindhárom alappillérét. Az első pillér az egészségügyi ágazat dolgozói részére kialakított többszintű informatikai működési folyamatismereti strukturált tájékoztatási és képzési rendszer. „Annak érdekében, hogy a megvalósuló képzési rendszer illeszkedjen az ágazat munkaköri struktúrájához, a fejlesztés alapozásaként elkészül az ágazati munkaköri katalógus és az arra épülő specifikus kompetencia mátrix." - mondta előadásában dr. Fónyad Gábor, a Vasútegészségügyi Kht Orvosigazgatója, a projekt e szakterületének felkért szakértője.

Surguta András, a TÁMOP-6.2.7 szakmai vezetője elmondta, hogy a széles spektrumú és több szintű, formális képzések rendszeréhez a projekt megteremti a tudás-átadás szakértői bázisát is a képzők képzése által, akik hosszútávon is részesei lehetnek majd a korszerű képzési rendszernek. A képzési rendszer első moduljai már idén elérhetőek lesznek az érdeklődők számára. Elsőként az újonnan kialakított SZAFTEX rendszer kerül oktatásra, mely rendszer használata minden egészségügyi szakdolgozó érdeke, hiszen ebben kerülnek nyilvántartásra a kötelező továbbképzési pontok mellett a választható képzésekért járó pontok is.

Kiemelte, hogy a projekt az ágazat munkatársain belül – a bevezetni kívánt IT rendszerek hatékony integrálása érdekében - speciális célcsoportként kezeli az intézményvezetőket és az informatikai üzemeltetési szakembereket. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a projekt a képzéseket a hagyományos jelenléten alapuló oktatás és konzultáció, valamint a távoktatás elektronikus tanulási környezete illetve tananyagai kombinációjával valósítja meg, képzés-szerevezési és -adminisztrációs felületet és portált létrehozásával is, valamint a projekt a tananyagokat hangzó CD melléklet formájában is elérhetővé kívánja tenni, illetve akadálymentesített tananyag kiadását is megvalósítja, tette hozzá Surguta András.

Faller Richárd alprojektvezető a második pillérről tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a lakossági tájékoztatást támogató alkalmazások eredményterméke a MENTA applikáció, mely elérhető a menta.gov.hu internetes oldalon. A MENTA hivatott elérni, hogy az egészségügyi adatbázis- és hozzáférés-fejlesztések eredményei az állampolgárok minél szélesebb köre számára jelenthessenek új egészségügyi tájékozódási lehetőségeket. Ez a rendszer erősíti a lakosság egészségtudatos gondolkodását és magatartását, saját egészségügyi állapotukkal kapcsolatos, nyilvántartott adataik monitorozási lehetőségének megteremtésével és az ellátási rendszerben való eligazodásuk elősegítésével.

Szintén elhangzott, hogy a projekt harmadik pilléreként létrejövő Kontakt Center már az idei évben működni fog a GYEMSZI Horánszky utcai épületében. Az itt dolgozó kollégák már felvételre kerültek, jelenleg folyik a megfelelő helységek és infrastruktúra kialakításának előkészítése.

Előadásában Rauh Edit, a GYEMSZI főigazgató-helyettese a projekt eredményeinek középtávú integrációjáról beszélt a GYEMSZI működési rendszerébe. Elsősorban a Kontakt Center széleskörű felhasználásáról beszélt valamint hangsúlyozta a szakdolgozók képzésének újdonságát, melyet nem budapesti központtal, hanem kihelyezett képzések alkalmazásával kívánnak a jövőben megvalósítani.

Dr. Cserháti Zoltán, az EMMI főosztályvezetője az egészségügyi humánstratégiai irányokat elemezte a projekt eredményeinek tükrében. Beszélt a munkaköri mátrix fontosságáról, valamint a projekt keretein belül elkészülő oktatási anyagok integrációjáról a már meglévő képzési rendszerbe.

A rendezvényen száznál is több kórházi, rendelőintézeti főigazgató, ápolási igazgató, informatikai vezető mellett jelen volt az egészségügyi szakma szinte valamennyi intézetének képviselője. Megjelentek pl.:az EMMI, az Országos Sportegészségügyi Intézet, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a KSH, a Magyar Ápolási Egyesület, és az EEKH részéről kollégák.

A konferencia kiegészítő programja egy a társprojekteket bemutató kiállítás volt, melyet nagy érdeklődéssel fogadtak a résztvevők. A plakátok tartalmáról a projekt vezető kollégák a rendelkezésre álló konzultációs időben részletesen tájékoztatták az érdeklődőket, így valamennyi érdeklődő választ kaphatott a projektekről és a tervezett oktatásokról feltett kérdéseire.