Nagyot szólt az államtitkár bejelentése, ami nemcsak a szolgáltatókat, de az orvosokat is érinti.
Hosszú és bizonytalansággal teli időszak végére tett pontot ma Zombor Gábor azzal, hogy bejelentette: állami kórházban nem lehet magánegészségügyi tevékenységet folytatni a kormány döntése értelmében. Az egészségügyért felelős államtitkár sokakat meglepő/megdöbbentő és keménynek ítélt kijelentése a Napi Gazdaság mai egészségügyi konferenciáján hangzott el.
Hogy pontosan miként kell értelmezni az általános bejelentést, arra még nincs pontos válasz, pedig tudjuk, az ördög mindig a részletekben lakozik. A Weborvos azonban az államtitkártól annyit megtudott, hogy mindez érinti a kórházi VIP-ellátást, az orvosok magánrendelését közfinanszírozott egészségügyi intézményekben, a vásárolt diagnosztikai szolgáltatásokat – ugyanis addig kívánnak csak az OEP-pel vásároltatni magáncégektől kapacitást, amíg az állam nem tudja maga biztosítani a szükséges szolgáltatásokat. Az Uzsoki-modell sem maradhat ebben a formában, ugyanis fizetős ellátásként csak a külföldiek gyógyítását engedik majd. A művesekezelést „speciális terület"-ként minősítette az államtitkár. Lapunknak azt is elmondta, hogy a kormányzati döntést nem drasztikusan és rapid módon fogják végrehajtani.
Általános volt a megdöbbenés
A konferencia egészségpiaci szereplői (egészségügyi biztosítók, magánszolgáltatók) körében nagy volt a megdöbbenés, az egyik moderátor nem is rejtette véka alá, hogy okafogyottá vált a – jelentős egészségpénztári támogatással létrejött – konferencia. Annyi vigaszuk van, hogy legalább végre tudják, mit akar a kormány. Rögtön vették a lapot, hogy a kiegészítő egészségpénztári biztosításaikat felül kell vizsgálniuk.
Az egyik képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat végző cég vezetője is láthatóan nehéz helyzetbe került, amikor Zombor Gábor után a várólisták csökkenetésének lehetőségeiről tartott előadást, ugyanis a cége bemutatásakor kiderült, hogy szolgáltatásaik 93 százalékát az OEP finanszírozott tevékenységek teszik ki. (Csökkenthetők-e a diagnosztikai várólisták?)
Találkoztunk olyan orvossal is, aki szintén megrökönyödött: kötelező munkaidején túl magánellátást nyújt saját járóbeteg-ellátó intézményében, s most azzal kellett szembesülnie, hogy erre előbb-utóbb nem lesz lehetősége, csak akkor, ha nyit egy magánrendelőt az intézményen kívül.
Szintén a meghaladottság érzésével küszködött a Szinapszis kutatását ismertető vezető kutató, Kiss Katalin, amikor az állami szakellátásban nyújtott fizetős egészségügyi szolgáltatásokról született közvélemény-kutatásuk eredményeit ismertette. Szinte minden megkérdezett hallott róla, de nagyon vegyesen vélekedtek róla: elsősorban a magasabb iskolázottságúak támogatták a fizetős ellátás lehetőségét az állami kórházakban, amelyek így bevételre tudnak szert tenni. (A valóságban már most fizetős az egészségügy)
Hiteleket kaphatnak a magánellátást fejlesztők
A konferencia „Új lehetőségek és új szerepek az átalakuló egészségügyi ellátórendszerben" címe szerint valóban új helyzet állhat) elő, de nyilván nem erre várt az érintettek többsége. Vélhetően nem vigasztalta őket, amikor egy újabb csavarral az államtitkár elmondta, hogy a magánellátást támogatja a kormány, méghozzá fejlesztésélénkítő hitelekkel, programokkal, tehát szívesen látnak új magánellátó intézményeket a palettán, ám ezek szolgáltatásait az állampolgárok csak saját forrásaikból vehetik igénybe, tb-támogatást nem kaphatnak hozzá.
Az elmúlt uniós ciklusnak köszönhetően jelentős fejlesztések valósultak meg komoly fenntartási kötelezettséggel. A kormányzat nem kívánja szűkíteni az ellátást, nem gondolkodik kórházbezárásokban, de nagyléptékű finanszírozási és strukturális átalakítás várható, amelynek az a célja, hogy a meglévő kapacitásokat minél hatékonyabban tudják hasznosítani. Úgy vélte, az átalakítás – amit nem nevezne reformnak – után stabilan működtethető rendszer jön létre, vázolta az államtitkár.
Életpályamodell, új alapellátási törvény
A tárca elképzelései szerint 2015-ben indulhat az életpályamodell előkészítése, ennek fontos része a kórházak konszolidációja. A kormánydöntés megszületett, megadják a szükséges forrásokat, az elkövetkező két hónap feladata, hogy az „irányokat meghatározzák". A rezidensek ösztöndíjprogramját minden végzett orvosnak biztosítják rugalmasabb, kiszámíthatóbb formában, s a végzett szakorvosok számára szakorvosi minimálbért kívánnak meghatározni.
A társadalombiztosítás továbbra is szolidaritás elvű marad, szögezte le Zombor Gábor. Akik többet akarnak, gyorsabb vizsgálatot szeretnének, zsebbe kell nyúlniuk. Az egészségügy megújítását népegészségügyi szempontok alá kívánja rendelni a kormányzat. Mint már többször elhangzott, megerősítik az alapellátást, sőt: új alapellátási törvényt kívánnak alkotni, s kiszámítható életpályát kínálni a háziorvosoknak. Mindezekért cserébe a családorvosoknak a prevencióban kiemelt feladatuk lesz, az intézményrendszert pedig bekapcsolják a szűrőprogramokba, tette hozzá Zombor Gábor. Hogy a szűréseken a lakosság részt vegyen, ösztönzőket vetnek be. A szűrőprogramokat a nagy népbetegségek körében dolgozzák ki, a védőnőkre pedig a továbbiakban is számítanak. (Éger: jó irány a háziorvosi rendszer megerősítése)
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!