Balesetet szenvedett 30 éves fiatalember. Külsérelmi nyom rajta nem látható, fejét nem ütötte meg.
Fizikális statusából kiemelendő: lábzsibbadása. Tudata tiszta. Vérnyomás: 60/30 Hgmm. Pulzus: 140/min.
Rövid idővel később vérnyomása tovább esik, tachycardizálódik, organikus neurológiai kórjel továbbra sincs, kivéve, hogy lábaiban hypesthaesiát jelez. Kissé sápadtabb, conjunctivák vérteltek. Hasa puha, betapintható. Tiszta, ritmusos szívhangok észlelhetők. A történtekre emlékszik.
Lehetséges diagnózisok:
1./ Subduralis haematoma
2./ Belsővérzés okozta shockos állapot
3./ Distributiv shock.
4./ Obstructios shock.
Helyes válasz: 3.
Az alábbi terápiás beavatkozások közül mit nem adna első ellátásként?
1./ Emelt lábbal fekvőhelyzetbe hozás.
2./ Oxigenizáció.
3./ Fájdalomcsillapítás fractionáltan, morphinnal
4./ Volumenpótlás.
4.1./ 500-2000 ml. NaCl egy óra alatt iv.
4.2./ Colloidok.
5./ Vasoaktiv szerek (volumenpótlás mellett, vagy gyors volumenpótlás után).
Dopamin hydrochlorid (200 mg. Dopamin, 500 ml. NaCl-ban) 1-2
microgram/tskg/perc sebeséggel, sz. e. emelni kell a dózist.
Helyes válasz: 1 és 3 beavatkozás nem javasolt, lásd később megbeszélés.
Megbeszélés:
A subduralis haematoma nem valószínű, mert a beteg fejét nem ütötte meg, de leginkább azért nem, mert emlékezetkiesése egyáltalán nem volt, nem valószínű így intracerebralis sérülés.
A belső vérzés okozta shock kizárható, mivel a beteg nem anaemiás, fizikális statusa negatív.
Az obstructios shock sem valószínű, mert ebben az esetben szisztémás vagy a pulmonalis keringés akadályoztatása miatt (aorta szűkület, billentyűhibák vagy mitralis billentyűhibák) vagy pedig a vénás beáramlás akadályoztatása miatt (pl. szívtamponád, feszűlő PTX, masszív pulmonalis embolia, stb.) alakul ki a shockos állapot.
A helyes választás a distributiv shock, melynek egyik fajtája lehet
adott esetben a gerincvelő sérülése, és következményes vasodilatatio. Ennek oka a vagus stimulációja, melynek következtében percvolumen csökken, hypotensio alakul ki. Később természetesen a hypovolaemia minden egyéb szervnek a károsodásával is járhat a shockos állapot előrehaladtával, pl. agyi perfúziózavar, stb.
Amennyiben gyanú van gerincsérülésre, abban az esetben a sérült lábait megemelni tilos (shockfektetés), mert minimális mozgatás is nyilvánvalóan súlyos gerincvelő károsodásokkal járhat. Így tehát a terápiás beavatkozások közül az 1. helytelen.
Ugyancsak helytelen a 3. is, mivel alacsony vérnyomás esetén a morphin adása nem célszerű, a fájdalomcsillapítást legelőször ebben az esetben inkább Contramal adásával kell megkisérelni, amely a hypodynam állapotokban kevésbbé befolyásolja a keringést.
Az oxigenizáció és a volumnenpótlás evidens. A Dopamin adásával a dopamin receptorok izgalmát váltjuk ki, ami javítja a vese áramlást is, és még hypotonia esetén is esélyt ad a veséknek a kiválasztásra, valamint a szív béta-adrenerg receptorait stimulálva fokozza percvolument.