A foglalkozási ártalmak és az EU

Az Európai Unió 150 millió dolgozójának csaknem a negyede van kitéve munkahelyén olyan veszélyes anyagoknak, amelyek mérgező természetével nincs mindig tisztában.

Annak érdekében, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat és hogy "Európát a dolgozók számára biztonságosabb hellyé változtassa", több mint 30 országra kiterjedő kampányt indított a munkahelyek biztonságával és egészségügyi körülményeivel foglalkozó EU-ügynökség. Az akció kiterjed az Unió 15 tagállamára, a jövő májusban esedékes bővítés során taggá váló 10 országra, köztük Magyarországra, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, az EFTA öt államára.

Az ügynökség adatai szerint az unió 32 millió polgára, vagyis dolgozóinak több mint ötödrésze van kitéve "ismert vagy feltételezett" mérgező, köztük rákkeltő anyagok hatásának munkahelyén. A rákos megbetegedéseknek legalább 4 százaléka szakmai eredetű, ezekben évente 35-40 ezer ember hal meg - közölte Anna Diamantopulu, foglalkoztatási és szociálisügyi európai biztos. A rák, az asztma, a bőrbetegségek, az idegrendszeri zavarok, az allergia és a vírusos betegségek: a veszély a legkülönbözőbb szektorokban jelentkezik, az építőipartól a mezőgazdaságig, a nyomdákon, a takarító vállalkozásokon, a gépkocsijavításon, a hulladékkezelésen, a vegyiparon át egészen a fodrászműhelyekig.

Az európai ügynökség ezért sürgeti a mérgező anyagok eltávolítását vagy kevésbé veszélyes anyagokkal való felváltását, "a lehetőségek mértékében". Kezdeményezi továbbá azt, tegyék közzé annak a mintegy 20 ezer különböző vegyianyagnak a listáját, amelyet jelenleg az Európai Unióban használnak anélkül, hogy "teljes és rendszeres vizsgálatnak vetnék alá őket az esetleges mérgező hatás tekintetében".

A brüsszeli bizottság javasolta, hogy fokozatosan vezessenek be új regisztrálási, értékelési és engedélyezési rendszert ezekre a vegyianyagokra vonatkozólag. A REACH betűszóval rövidített eljárásra vonatkozó terv máris tiltakozást váltott ki, elsősorban a francia és a német ipar képviselői részéről, mivel megvalósítása igen költséges lenne. A bizottság becslése szerint 2020-ig csak a tesztek és a regisztráció 4 milliárd euróba, mintegy 1000 milliárd forintba kerülne - írja az AFP nyomán az MTI Online.