Egyszerűbb sürgősségi ellátás az unióban

A bonyolult adminisztráció, s a sokféle nyomtatvány használatának egyszerűsítése érdekében döntött az EU Bizottság az európai egészségbiztosítási kártya bevezetéséről. A múlt év februárjában elfogadott javaslat szerint erre három lépcsőben kerül sor.

Az első határidő 2004 június 1. Elvileg e dátumtól kezdődően az uniós polgárok mindegyikének zsebében ott lapul majd a sürgősségi betegellátás adminisztrációs részét nagymértékben egyszerűsítő plasztik lapocska. Igaz, az EU Bizottság számolt a nehézségekkel is, ezért 18 hónapra halasztás kérhető bevezetése alól – tudtuk meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nemzetközi főosztályának vezetőjétől. Lengyel Balázs szerint ezzel a lehetőséggel a jelenlegi tagállamok egy része is élni kíván – oly módon például, hogy fokozatosan, régiónként juttatják el a címzettekhez a kártyát -, a csatlakozó országok közül pedig csak a két milliós Szlovénia vállalkozik az eredeti határidő betartására. Arra egyelőre nincs válasz, hogy Magyarországon mikor kezdik meg bevezetését. Két dolog biztos: idén egy fillér sem jut rá, 2006 január elsejéig viszont meg kell kezdeni a kiosztását. A főosztályvezető úgy véli, nálunk is célszerű lenne a fokozatosság elvét követve, 2005 nyarától például a határmentén élőket juttatva elsőként a kártyához.

Közben azonban az uniós „vezérkar" sem tétlenkedik. Az első határidőt követő két évben – 2006. január elsejéig – további döntéseket kell hoznia arról, milyen nyomtatványok szüntethetők még meg a kártya tartalmának bővítésével.

Az utolsó lépcső 2008. Addigra kellene tisztázni, hogy személyes egészségügyi adatok is felkerüljenek-e a kártyára, megkönnyítve, s gyorsítva ezzel a sürgősségi ellátást nyújtó orvosok munkáját. A főosztályvezető szerint azonban e határidő betartásának meglehetősen csekély a valószínűsége. Egyrészt a felmerülő adatvédelmi problémák miatt, másrészt abból eredően, hogy a tagállamok egészségbiztosítási és egészségügyi rendszerei nem egységesek, s így különbözőek a már alkalmazott chippek, adatfelvivő illetve leolvasó készülékek is. Bár 2008 még messze van, Lengyel Balázs feltételezése szerint valószerűtlen az egységes megoldás. A kártyán egyébként chipnek és mágneschipnek is jut hely, s vélhetőleg a tagállamok maguk döntik majd el: országon belüli használatra alkalmazzák-e akár az egyiket, akár a másikat. Lengyel magánvéleménye szerint a tendencia az úgynevezett kulcskártyák irányába mutat. Ebben az esetben – a bankkártyákhoz hasonlóan – az egészségbiztosítási kártyához pink-kód társulna, amelynek segítségével csatlakozva a háttér adatbázisokhoz, ismerné meg az orvos a beteg kezeléséhez szükséges adatokat.

Az Európai Bizottság a kártya bevezetése mellett arról is döntött, hogy egyszerűsíteni kell az eljárásokat. Ennek keretében módosította a migráns munkások szociális biztonságát koordináló rendeletet (1408/1971), s ennek végrehajtási utasítását (574/1972). Az új szabályok egy része 2004 június 1-én, a továbbiak egy hónappal később, július elsején lépnek hatályba. Az egészségügyet érintő legfontosabb módosítás, hogy összevonnak három ellátási kategóriát.

A turisták E 111-es nyomtatvánnyal juthatnak az EU tagállamaiban sürgősségi orvosi ellátáshoz, amelybe egyébként már évek óta benne foglaltatik a dialízis, a szülés és az oxigénterápia is. Emellett azonban még két kategória létezik: a diákoké és az úgynevezett kiküldötteké. A szülőhazájuktól huzamosabb ideig, akár évekig távol tanulók és dolgozók jelenleg úgynevezett szükséges orvosi ellátásra jogosultak (az E 128-as nyomtatvány „segítségével"), amely a gyakorlatban befejezett kezelést jelent. Amennyiben például egy tagállami egyetemen tanuló magyar diák eltöri a lábát, nemcsak begipszelik, hanem kontroll vizsgálatokra is visszahívják, s amennyiben szükséges, rehabilitációban is részesítik. Létezik ezek mellett még az E 119-es nyomtatvány , amely a munkát kereső munkanélküliek egészségügyi ellátását hivatott biztosítani abban az esetben, ha nem otthon, hanem a tagállamok valamelyikébe utaznak munkát keresni. Ebben az esetben limitált, három hónapos időtartamra nekik is szükséges orvosi ellátás jár.

A rendelet módosításával összevonták e három kategóriát, s minden esetben az orvosilag szükséges ellátásra ad jogosultságot. A jelenlegi háromféle nyomtatvány helyett egy marad, az E 111-es. Lényegében tehát bővebbé válik a turisták egészségügyi ellátása. Ez a változás 2004. június elsejétől lép hatályba.

Magyarország furcsa helyzetbe kerül, hiszen a májusi belépést követően egy hónapig még a többféle jogosultsággal és papírmunkával kell bíbelődni, négy hét múlva viszont már át kell állni az új rendszerre. A volt szocialista országokba utazóknak azt is meg kell majd szokniuk, hogy a jelenlegi rendszert – amikor a kétoldalú megállapodások eredményeként elegendő az útlevél felmutatása a sürgősségi ellátás igénybevételéhez – bonyolultabb váltja fel. Így a Szlovákiában síelőknek, Prágában vagy épp Krakkóban pihenőknek május elsejétől az E 111-es nyomtatvány felmutatásával jár ugyanez az ellátás.

További változás, hogy egyszerűsödik az E 111-es nyomtatvány gyakorlati alkalmazása. Mint korábban már megírtuk, e dokumentum felmutatására nem jár az ingyenes sürgősségi ellátás. Az E 111-est a helyi biztosítótársaságnál be kell cserélni egy úgynevezett elszámoló lapra, s ezzel kell – probléma esetén – jelentkezni az orvosnál. Mint Lengyel Balázstól megtudtuk, ez a gyakorlat a tagállamok többségében működő több biztosítós rendszer miatt alakult így. Az E 111-es nyomtatványból ugyanis nem tudja meg az orvos, hogy melyik biztosítótársaság állja a kezelés költségét. 2004. július elsejétől azonban kiiktatódik az elszámoló lap, s elegendő az E 111-es nyomtatvány vagy az európai egészségbiztosítási kártya felmutatása.