E címbéli felhívással hívta ma párbeszédre a kispesti Eurocenterbe az érdeklődő lakosságot Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára.
 |
- Kérdés az úgynevezett atípusos tüdőgyulladás kapcsán: van-e, lesz-e az Unióban az ehhez hasonló veszélyekkel szemben közösen szervezett védekezés. Addig is mi a helyzet most nálunk?
- Ez a feltehetően vírus által okozott betegség egyelőre még mindenütt nagy fejtörést okoz a közegészségügyi szakembereknek, hiszen a kelleténél kevesebbet tudunk róla. Annyi bizonyos, hogy olyan fertőzés,, amely nagyon közeli kontaktussal terjed, vagyis a szokásos cseppfertőzéshez képest egészen közel kell mennie a fertőzött személyhez a másikhoz, hogy átadhassa. Intenzív légúti panaszok , magas láz jellemzi. Jelenleg 2200-2500 esetet tartanak számon a világon és közülük eddig 100 végződött halállal. Amíg nem tudunk többet e kórról, csupán tüneti kezelés alkalmazható… Azt tudjuk még, hogy Kína belső területeiről indult, Hong Kongba jutott el először és ott szedte a legtöbb áldozatot… De miután a nemzetközi repülőforgalom élénk, bárhová eljuthatunk akár órák, legfeljebb napok alatt, így minden országnak, s e sorban nekünk is fel kellett, fel kell készülni. Nálunk mostanáig csupán gyanú volt egy-két, Ferihegyre érkező utasnál… Mi az, amit eddig ez ügyben tettünk? A tisztiorvosi szolgálat egy körlevéllel jutatta el a szükséges szakmai információkat valamennyi háziorvoshoz. Ezen túl megerősítettük a közegészségügyi szolgálatot a határátkelőhelyeken, kiváltképp Ferihegyen. A magyar légijáratok utasainak figyelmét felhívják, hogyha bárkinek légúti panasza van, hirtelen rosszul érzi magát, nyomban jelentkezzék a helyben rendelkezésre álló orvosi szolgálatnál. Akinél a gyanú megerősödne, azt a László Kórházban egy elkülönített részlegbe viszik. Volt már ilyen eset, de a megfigyelés azt igazolta, hogy nem atipusos tüdőgyulladással álltunk szemben, el is engedték az illetőt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői remélhetően hamarosan a góc színhelyén, Kínában mielőbb tisztázni tudják a fertőzés okát, s akkor a védekezés könnyebb lesz. Ami a kérdés másik felét illeti: van-e járványügyben együttműködés Európában? Van és részben a WHO-val közösen valósul meg. Ez ugyanis az a terület az EU-ban, amelyben a közösségi előírások egységesek, hiszen valamennyiünket egyformán érintő ügyről van szó. A 6 évre szóló közegészségügyi, népegészségügyi program, amely 2003-ban indul el az EU-ban, egyik fő területe éppen az új közegészségügyi veszélyekre, fenyegetésekre való felkészülés, mint amilyen e mostani, továbbá a bioterrorizmus elleni küzdelem. Várhatóan a a WHO-val közösen az Európai Unió létrehoz Európában egy fertőző betegségek elleni küzdelem központot. A kutató bázissal tervezett centrum szervezésében hazánk is résztvesz.
- Csatlakozásunk során több területen úgynevezett derogációt, azaz türelmi időt kértünk és kaptunk. Miért volt-van erre szükség például a köztudottan egészségkárosító dohánytermékeket illetően?
- A magyar dohányáruk ára illetőleg adótartama lényegesen alacsonyabb az uniós árakhoz képest. Azonban a környező országok is kértek és kaptak mentességet, és ha mi azonnal felzárkóznánk, de mondjuk a szlovákok és a lengyelek nem, akkor ez nyilván a feketekereskedelmet komolyan megerősítené, ami pedig senkinek nem érdeke. Öt évet kaptunk, ennyi idő alatt fokozatosan kell felzárkóznunk. Ez azt jelenti, hogy a várható infláció két-háromszorosával emelkedik majd évente a cigaretta ára, így 2006-2007-re érjük el az unióbelit. E változás egyébként valamennyiünk egészségét is szolgálja. Ami a dohányzás okozta egészségkárosodás főként a tüdőrák, gégerák, szív és érrendszeri betegségek, agyvérzés közvetlen, tehát gyógyításra fordított anyagi vonzatát illeti (nem szólva az e bajokkal összefüggő elkerülhetetlen rokkantosításokról) csupán a gyógyító eljárások évente 150-200 milliárd forint körüli összeget emésztenek fel.
- Milyen tb-ellátásnak megfelelő kezelésre jogosult külföldön a magyar állampolgár a csatlakozást követően?
- Három esetet kell ez ügyben megkülönböztetnünk. Az első, amikor turistaként vagy üzleti célból utazunk. Eddig azt tanácsoltuk, hogy biztos, ami biztos, mindenki kössön utasbiztosítást. Erre eztán nem lesz szükség. Csupán egy idehaza kiállított, tb-től ingyenesen beszerezheő nyomtatványt kell magunkkal vinnünk, ez igazolja járulékfizetésünket. Fontos tudnivaló azonban, hogy ez számunkra azt jelenti, hogy heveny megbetegedés vagy baleset esetén kizárólag olyan ellátásra vagyunk odakinn térítésmentesen jogosultak, amire az adott ország állampolgára is. Van azonban néhány ország, ahol a sürgősségi ellátásban is úgynevezett önrészesedési elv érvényesül, tehát meghatározott összeget fizetni kell mindenkinek, így értelemszerűen nekünk is, ha igénybe vesszük az ottani ellátást. A másik eset a munkavállalási engedéllyel EU tagországban dolgozókra vonatkozik, vagyis azokra, akik egy másik EU-s államban, tehát nem a hazájukban fizetik a járulékot. Számukra az ottani társadalombiztosítási szabályok érvényesek. Vagyis, ha egy magyar Németországban dolgozik, akkor az ottaniak alapján veheti igénybe az ellátást. A harmadik eset, ha valaki kifejezetten gyógykezeltetési szándékkal utazik máshová.. Megteheti, azonban ezért fizetnie kell, hacsak nem rendelkezik olyan hazai szakgyógyintézeti jogosítvánnyal, amely egyszersmind igazolja, hogy az adott kezelés nálunk nem végezhető el. Erre egyébként eddig is volt lehetőség, eztán is lesz, az indokolt számlát a tb állja.
- Nem kell-e attól tartanunk, hogy a mostaninál is több orvos, nővér áll odébb, több pénzért?
- A kérdés kézenfekvő, de én nagyobb elvándorlástól nem tartok. Eddig, eztán is pályázati úton lehetett és lehet elnyerni az állásokat nálunk is, másutt is. Csakhogy az uniós tagországokból érkező orvosokat kizárólag a hazai pályáról startolókkal azonos bérért alkalmazhatják, nem pedig kevesebbért, mint korábban…Vagyis e tény jövő májusától értelemszerűen változtat az eddigi gyakorlaton… Bár öt olyan képesítés van (ez az általános orvosi, a fogorvosi, a gyógyszerészi, a szülészi, illetve a főiskolai ápolói), amit automatikusan elfogadnak és nem kell külön honosítani, mindez azonban nem jelent automatikusan állást is.
- A készülő kórháztörvény tervezete kapcsán sokan attól tartanak, hogyha piaci vállalkozók üzemeltetnének egykori állami intézményeket, akkor a borítékon kívül csekkfüzetet is vihet magával a beteg…
- Ilyen aggodalomra semmi ok sincs. Arról van ugyanis szó, hogy, bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat ha az államinál jobban, korszerűbben üzemeltetne piaci alapon az arra szakmailag alkalmas vállalkozó, akkor miként Európa-szerte, nálunk is legyen. Ha tehát a fenntartó önkormányzat úgy gondolja, akkor a jövőben nem csak költségvetési intézményként működhetők a szolgáltatók, hanem gazdasági társaságként is, és a társaságban részt vehetnek befektetők is, azaz további piaci szereplők, olyanok, akik a magyar egészségügy fejlesztésében érdekeltek. Ez mindenkinek jó lenne. Tehát nem akarunk semmit eladni, pláne olcsón értékesíteni, de tudomásul kell vennünk, hogy a magyar egészségügyben komoly technológiai lemaradás van és a most taglalt változás számottevően előbbre lendítené. Nem arról van csupán szó, hogy a kórházi fürdőszobák lelakottak, amúgy ez is igaz, de ami aggasztóbb, hogy az említett technológiai fejlesztésben százmilliárd forintnyi pótolni valónk van…Mondhatnánk persze, hogy majd az állam megoldja, csakhogy ilyen horderejű dolgokra nálunk gazdagabb országok költségvetéséből sem telik. Ezért azt mondjuk inkább mi is a magántőkének, hogy szálljon be a kórházfejlesztésbe, működtesse azzal a munkakultúrával, azzal a hatékonysággal, ami nekünk megfelelő, és tőle szabott árakon megvesszük a szolgáltatását. Akkor árusítanánk ki az egészségügyet, ha a biztosítót magánosítanánk, de erről szó sincs. Tehát az a jogszabály, amit az Országgyűlés a jövő héten elkezd tárgyalni és a várhatóan hamarosan életbe is lépni, arról szól, amit most részleteztem.
- Lesz-e változás a feleslegesen sokszorosan elvégzett vizsgálatok és ily módon az indokoltnál költségesebb terápiákat illetően is?
- Igen. Megjelennek azok az Európa-szerte bevált szakmai eljárási rendek, amelyek pontosan meghatározzák, hogy az adott betegségben , mikor, milyen és hány vizsgálatra van szükség. Az az orvos, aki e protokollt nem veszi figyelembe, számíthat rá, hogy megkérdezi a biztosító. Ez a gyakorlat természetesen nem érinti hátrányosan a beteget, a gyógyítást, viszont ésszerű takarékosságra szorít épp azért, hogy a rendelkezésre álló, mindig a kelleténél kevesebb keretből minél több gyógyító terápiára fussa.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!