• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

EU-ítélet a svéd állam patikamonopóliuma ellen

Európai Unió Forrás: Scrip

Az Európai Bíróság ítélete szerint a svéd állami gyógyszertár-monopólium ellentétes az EU-versenyszabályokkal.

Az Európai Bíróság úgy határozott, hogy az Apoteket svéd állami gyógyszertár-monopólium jelenlegi formájában ellentétes az EU-versenyszabályokkal. A stockholmi kormány máris jelezte, hogy meg fogja tenni az Apoteket megtartásához szükséges lépéseket.

Az ügy 2001-re nyúlik vissza, amikor Kirster Hanner, a Bringwell International korábbi vezérigazgatója nem-receptköteles gyógyszereket árusított üzletében, amivel demonstratíve szembehelyezkedett a gyógyszerforgalmazás állami monopóliumával. Hanner szerint azóta a dolgok odáig jutottak, hogy tavaly az EU főügyésze az Apoteket létezésének törvényes voltát is megkérdőjelezte.

A minapi ítélet hangsúlyozza: az ide vonatkozó EU-jogszabály (31.1 tc.) nem mondja ki, hogy az állami monopóliumok „per se", azaz eleve törvénytelenek, azt viszont igen, hogy a többi EU-tagállamot nem diszkrimináló módon kell működtetni őket. Rámutat azonban több tényre is, amelyek szerint az Apotekettel kapcsolatban nem ez a helyzet. A svédek, úgymond, nem kellően áttekinthető rendszerben kezelik, illetve raktározzák a nem vényköteles gyógyszereket, és az sem világos, miképpen érvényesíti az Apoteket a közönség igényeit annak eldöntésekor, mely áruit adja vényre, és melyeket nem. E döntések ellen nem lehet fellebbezni, aminthogy abba sincsen senkinek beleszólása, hány gyógyszertár létesül vagy zár be az országban. Ez egyébként semmiféle szabályozás vagy jogszabály hatálya alá nem esik.

Ma az országban nyolcszáz gyógyszertár, a gyérebben lakott vidékeken pedig további kilencszázhetven gyógyszertári kirendeltség (apoteksombud) működik.

A bíróság döntése nem tesz különbséget vényköteles és vény nélküli gyógyszerek közt, ami azonban az Apoteket vényköteles kínálatát illeti, az orvosok gyógyszerrendeléseinek kell, hogy megfeleljen, az Apoteketet pedig a svéd törvény kötelezi, hogy raktáron tartsa és huszonnégy órán belül szállítsa az országban engedélyezett valamennyi gyógyszert.

A verdikt megállapítja, hogy a monopólium szemlátomást maradéktalanul önállóan dönt arról, milyen irányban fejleszti kínálatát. Nem rendelkezik beszerzési tervvel, pályázati rendszere pedig olykor hátrányos a külföldi gyártók számára. (Az említett Hanner egyébként kijelentette, hogy a gyógyszertárakban kapható bizonyos gyógyszerfajták – például láz és fejfájás elleni szerek, valamint orrspray-k – túlnyomórészt svéd, vagy „Svédországhoz erősen kötődő" cégek gyártmányai.)

Az egészség és idősgondozás-ügyi miniszter, Ylva Johansson kevéssel a bíróság döntése után egy sajtóértekezleten közölte, hogy nem az Apoteket létével, hanem működésének regulációjával van a baj, és hogy ez utóbbit úgy készülnek megváltoztatni, hogy az intézmény továbbra is fennmaradhasson. Konkrét terveket nem ismertetett, de utalt arra, hogy áttekinthetőbbé szeretnék tenni az Apoteket árukínálatát, megteremteni a központi döntések elleni fellebbezés lehetőségét, javítani a gyógyszertári kirendeltségek szolgáltatásait. Mind mondta, egyértelművé kell tenni a gyógyszerforgalmazás és a gyógyszerekkel kapcsolatos tájékoztatás szabályait.

A miniszter rámutatott, az EU bírósága nem jelentette ki, hogy az Apoteket diszkriminált volna bizonyos piaci szereplőket, mindössze annyit állapított meg, hogy működése nem kellően szabályozott. A LIF, svéd gyógyszeripar szervezete, bár Apoteket-párti, üdvözölte a döntést, egyúttal hangsúlyozta, hogy az csakis úgy értelmezhető, ahogyan a kormány teszi. „Azok számára, akik az Apoteket halálát kívánták, az ítélet visszalépést jelent" – nyilatkozta Richard Bergström, a LIF első embere a Scripnek.

Az ipari szövetség ugyanakkor egyetértett azzal, hogy javítani kell a vény nélküli szerek hozzáférhetőségén, vagy piacuk liberalizálásával, vagy a gyógyszer-kiskereskedelem rendszerének módosításával (Bergström szerint a kormány az utóbbi változatot preferálja.) Ez annyit jelent, hogy az Apoteket nem kedve szerint dönthetné el, hol és hány kereskedelmi egységet működtet, hanem egy e célból hozandó törvényhez kellene igazodnia. Ez megnyitná az utat például a vény nélküli gyógyszerek szupermarketekben való forgalmazása előtt – ami azonban továbbra is az Apoteket ellenőrzése mellett zajlanék. Az erre vonatkozó koncepció kidolgozása egyébként már tavaly megkezdődött.