Hízik Európa, dagad a számla

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint mindennap negyven deka zöldséget vagy gyümölcsöt kellene elfogyasztani. Ezt az Európai Unióban csak a görögök és a finnek érik el, sőt tíz-tíz dekával meg is haladják. Az Európai Parlament múlt héten csütörtökön elfogadott jelentése megállapította, hogy a férfiak 27, a nők 38 százaléka elhízott vagy túlsúlyos az unióban. Frederique Ries belga liberális EP-képviselő jóváhagyott jelentése az egészséges táplálkozás és a testmozgás előmozdításával, a túlsúly, az elhízottság meg a krónikus betegségek megelőzésével foglalkozik. A képviselők korlátoznák a magas zsír-, cukor- és sótartalmú termékek reklámozását a televízióban. Az elhízás több mint ötmillió gyermeket is érint az EU-ban, ahol évente mintegy 400 ezer új esettel kell számolni.

A WHO kimutatta, hogy számos betegséget hét fő kockázati tényező okoz. Közülük hat: a magas vérnyomás, a koleszterinszint, a testtömegindex, a nem megfelelő gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a testmozgás hiánya és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás az ok. A parlament az EU-fellépését sürgeti. Az Európai Bizottság megtéríti az iskolák, kórházak, jótékonysági alapítványok és a gyerektáborok menzájára kerülő almát és uborkát. Az EU-támogatásra jogosult termelői értékesítési szervezetek (TÉSZ-ek) forgalmuk öt százalékát százszázalékos uniós támogatással vonhatják ki a piacról ilyen célra. A termelők maximum hatvanszázalékos költségtérítést kaphatnak marketingre, ha a célcsoportot a 18 éven aluliak alkotják.

Egy átlag dán vagy holland 76 kiló, egy olasznál vagy portugálnál csak 69-et mutat a mérleg. Az elmúlt néhány évben minden tagállamban megnőtt a polgárok súlya. Az EU-országok polgárainak táplálkozási szokásai kedvezőtlenül alakulnak, mindenütt túl sok a zsírbevitel, ami aztán elindítja az elhízás-cukorbetegség-szív-és érrendszeri betegségek halmozódását. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás kevés, különösen a kelet-közép-európai tagországokban. Egyre kevesebb gabonát és egyre több húst esznek Európa-szerte.

Az Európai Bizottság az egészségesebb táplálkozásra buzdítja a tagállamokat. A különféle uniós akciótervekben és programokban arra hivatkozik, a kövérség rengeteg pénzbe kerül. Az EU-ban az egészségügyi ellátás költségvetésének hét-nyolc százaléka az elhízottsággal összefüggő kiadás. Az Európai Unióban a gyermekek és a fiatalok körében terjed az elhízás. Becslések szerint évente négyszázezer gyerek csatlakozik a túlsúlyosak és elhízottak EU-táborához.

New York után Los Angeles és Chicago következik. Az Egyesült Államok legnagyobb városaiban sorra hozzák a rendeleteket a transzzsírok, hidrogénezett növényi olajok vendéglátó-ipari használatának tilalmáról. A legnagyobb gyorsbüféláncok a Kentucky Fried Chickentől a Starbuckson át a McDonald's-ig egymással vetélkedve száműzik konyháikból az egészségre károsnak minősített sütőolajokat. Az USA lakossága egy év alatt 63 milliárd dollárt költ kalóriaszegény, diétás élelmiszerekre, egymilliárdot a cigarettáról leszoktató termékekre és kurzusokra, 46 milliárdot táplálkozási és fitneszprogramokra, illetve sebészeti beavatkozásokra. Az egészségbiztosítók ezzel együtt évi több százmilliárd dolláros veszteséget könyvelnek el, mert az amerikaiak egyre kövérebbek. A kormányzati statisztika szerint a betegségek 70 százaléka a túlsúlyra, az egészségtelen táplálkozásra és a mozgásszegény életmódra vezethető vissza.