Ahány ház, annyi szokás: az EU-ban még nem „egyenjogúsították" a nem dohányzókat, bár tavaly ősszel David Burne egészségügyi biztos már felvetette, hogy – amerikai mintára – az unió tagországaiban is meg kellene tiltani a füstölést a munkahelyeken.
![]() |
A nem dohányzókat védelmező új törvény csak az első lépés. A második egy kampány lesz, amelynek célja, hogy tartsák távol a fiatalokat a dohányzástól. A harmadik pedig adóoffenzíva a dohánymultik ellen. A német szabályok lazábbak. Az élet más területeit agyonszabályozó Németországban, a dohányzás „bocsánatos bűnnek" számít, az éttermek többségében nincsenek elkülönített helyiségek, de még elkülönített asztalok sincsenek a dohányzók és nemdohányzók számára. Németországban évente 110 ezren halnak meg a dohányzás következében fellépő valamely betegségben. Ma csupán anyagi eszközökkel igyekeznek elriasztóvá tenni a dohányzást. 2002. január elsejével egyszer már megemelték a dohányáruk adótartalmát, 2004 januártól pedig újabb húsz eurócentes drágulás következett. A németek azzal érvelnek, hogy a nemzetközi kutatások szerint a drágulás csökkenti a dohányzás vonzerejét, vagyis legalábbis erősíti a leszokás iránti vágyat.
Magyarországon 1999. november 1-je óta törvény védi a nemdohányzókat. A jogszabály a dohányosok számára kemény korlátozásokat állít, amelyek áthágásért pénzbüntetés jár. A törvény korlátozza, illetve tiltja a dohányzást a munkahelyeken, iskolákban, vendéglátóipari létesítményekben, közintézményekben, tömegközlekedési eszközökön, egészségügyi intézményekben és sportlétesítményekben. A felsorolt helyeken a dohányosok csak a számukra elkülönített helyiségekben gyújthatnak rá, amelyeket megfelelő szellőzéssel láttak el. Az előírások betartása felett az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat őrködik. Az intézményekre 50-100 ezer, a dohányzókra legfeljebb 30 ezer forint bírság róható ki. Az így befolyó pénzből egészségvédő programokat finanszíroznak.