Egyszerűsítenék az Európai Unión kívüli országokból érkező tudományos kutatók munkavállalását az unió területén.
A kutatási befektetések szintje jóval magasabb az USA-ban és Japánban, mint az EU-ban, s a szakadék egyre mélyül. Az EU kezében van viszont egy eddig ki nem játszott kártya: míg az amerikai K + F igen nagy mértékben a külföldről érkező kutatókra támaszkodik, erre az EU-ban eddig nem volt lehetőség. 2001-ben az amerikai doktori képzéssel rendelkező, különféle amerikai egyetemeken dolgozó tudományos kutatók és mérnökök 20 százaléka külföldön született, míg az EU-ban a kutatóknak csupán 2,1 százaléka érkezett a tagállamokon kívüli országból.
Mivel igen csekély annak a valószínűsége, hogy belső erőforrásaiból sikerül előteremteni a szükséges kutatószemélyzetet, intézkedni kell az unión kívüli országok tudományos kutatóinak EU-ba „csalogatása" érdekében.
Márciusban az Európai Bizottság törvénytervezetet nyújtott be, amelynek célja megkönnyíteni a harmadik országból származó tudósoknak az EU területén folyó kutatómunkáját. A bizottsági kezdeményezés három részből áll.
Tartalmaz egyrészt egy olyan direktívát, amelynek értelmében a harmadik országból származó kutatóknak engedélyezik az EU-ba való belépést tudományos kutatómunka céljából. A tervezet második része tulajdonképpen egy ajánlás a tagállamoknak, amely egy sor gyakorlati intézkedést javasol addig is, amíg a majdan törvényerőre emelkedő direktívát alkalmazni lehet: kiváltságos bánásmód; a munkavállalási engedélyek gyorsított eljárású kibocsátása; az úgynevezett „maximum-kvóta" felfüggesztése a harmadik országokkal szemben; a tartózkodási engedélyek kiadása, illetve a családegyesítés megkönnyítése. A törvénytervezet ugyanakkor kitér a rövid időtartamra szóló vízumok kibocsátására is a különféle uniós szemináriumokon és konferenciákon részt venni óhajtó kutatók számára.