Minden negyedik európai uniós állampolgár szembesül életében legalább egyszer mentális problémákkal.
A tanulmány adatai szerint a felmérés során megkérdezettek 13 százaléka az utóbbi egy évben szakemberhez fordult mentális problémáival. A minta egyötöde (21 százalék) a felmérést megelőző négy hétben kénytelen volt hiányozni munkahelyéről olyan problémák miatt, mint például a depresszió vagy a szorongás.
A Bizottság szerint a lelki eredetű betegségek ma az egyik legsúlyosabb közegészségügyi kihívást jelentik az EU-ban, s mintegy 3-4 százalékkal csökkentik az unió bruttó nemzeti össztermékét.
A szakemberek az adatok alapján azt állítják, hogy a depresszió, a rossz idegállapot elsősorban a nők, az idősebbek és az otthon dolgozók körében okoz komoly problémát. Földrajzi szempontból: Romániában, Luxemburgban és a balti államokban a legjellemzőbb. A románok egyharmada kérte már szakember segítségét mentális problémáinak megoldásához, a luxemburgiak 22 százaléka és a szlovákok 18 százaléka. Ezzel szemben a máltaiaknak csupán 9 százaléka fordult ilyen panasszal orvoshoz. A litvánok 11 százaléka gyógyszeres kezeléssel küzd lelki problémák ellen, s ugyanígy tesz az észtek, a luxemburgiak, osztrákok és a portugálok 9 százaléka.
A mentális betegség még mindig jelentős megbélyegzettséget jelent. A megkérdezettek 37 százaléka úgy véli, hogy a pszichikai problémákkal küszködők veszélyt jelentenek másokra. Igaz, ez az arány országonként igen eltérő; a balti államok lakosságának jelentős többsége lát veszélyt a mentális betegségben szenvedőkben: a litvánok és a lettek 68 százaléka, illetve az észtek 60 százaléka vélekedik így, szemben az írek és hollandok 25, a magyarok 27 százalékával
A lelki problémával küszködők helyzetét sokan fontos mutatónak tartják, olyannak, amelynek révén képet kaphatunk az uniós társadalmak elfogadási-befogadási szintjéről.