-
Változik-e nálunk a fogászati ellátás, ha belépünk az Unióba? Egyáltalában: ez ügyben mi a helyzet másutt?
Az egészségpolitika alakítása nemzeti hatáskörben van és marad is az Európai Unióban. Elvárás azonban, hogy a csatlakozó országok olyan egészségpolitikát alakítsanak ki mindenütt, amely az egészséget értéknek tekinti. Ez természetesen a fogakra, a fogászatra, a fogászati ellátásra is vonatkozik. Tehát a fogászati ellátást illetően nincsenek egységes uniós szabályok. Egyébiránt viszont az uniós társadalombiztosítások nagy része e szakterületet illetően hasonló a mai magyar gyakorlathoz, ez pedig röviden: az alapvető fogorvosi ellátás térítésmentes, meghatározott ellátásokért viszont fizetni kell.
Minthogy pedig az alapszemléletből fakadóan, miszerint az egészség érték, mindenütt azzal számolnak, hogy a gyerekkorban lehet és kell felkészíteni a felnövekvő nemzedéket a szájhigiénére, az egészséges fogak megtartására. Bizonyos megkülönböztetett kedvezmények főként az idős korúakat illetik meg. A biztosítási rendszerek ezért nem tartalmaznak teljes körű fedeztetet a fogászati ellátásra. Ez a gyakorlat a nálunk gazdagabb országokban is. Ha több pénzünk lesz, akkor ugyancsak a gyermek és az iskolafogászatok fejlesztését helyezzük leginkább előtérbe, ez egyszersmind olyan befektetés, amely a későbbiekben mindenképp megtérül.
-
Mi lesz a közgyógyellátottakkal? Kedvezően avagy kedvezőtlenül érinti az amúgy is hátrányos helyzetben élőket a csatlakozásunk? Az Uniós tagság szintén nincs összefüggésben a közgyógyellátással, mert a szociális ellátás, a gondoskodás megszervezése ugyancsak nemzeti hatáskörben van és marad. Más kérdés azonban, hogy a közgyógyellátásunk régóta változtatásra szorul. Ez azonban nem a kedvezmények eltörlését jelenti, e szakterületet illetően egészen másról van szó. Régi, szakmailag indokolt elképzelés megvalósítását tervezzük, azt, hogy miképpen mindenkinek van egy háziorvosa, a közgyógyellátottnak meg legyen egy házipatikája is. Ebben, vagyis eztán azonos helyütt válthatná ki a biztosított a térítésmentességre jogosító igazolványa révén a betegségére indokoltan előírt patikaszereket.
Ily módon véletlenül se fordulhatna elő, hogy olyan, számára felesleges vagy épp ártalmas medicinákat is megvesz és beszed, ami mindeddig azért fordulhatott illetve fordulhat elő, mert arról nincs tudomása a szakembernek, azaz az orvosnak, gyógyszerésznek. A változtatás anyagi vonzata: egyszerűbbé, áttekinthetőbbé, ellenőrizhetőbbé válik a közgyógyellátás, azaz hogy a közös pénzből mire, mennyit költünk.
-
Világszerte elismert a magyar „szürke állomány" az orvostudományban is, ennek ellenére a gyógyszerinnovációban lassacskán haladunk, a gyógyhatású készítményeinkkel pedig megtorpantunk… Uniós tagként másként lesz?
Igen. Kovács András filmjére utalva a „nehéz embereknek" is könnyebb lesz. Az Unióban ugyanis a biotechnológiának, a kutatásnak zöld útja van, s ez számunkra azért fontos, mert nem a mi szabályozásunkkal van a baj, hanem az a gond, hogy tőkehiányosak vagyunk… Nincs elég forrásunk, hogy felkaroljuk a kezdeményezéseket. Eztán számunkra ugyancsak jobban elérhetők majd azok a kutatás-fejlesztési alapok, amelyek hozzáférhetők. Az elkövetkezendő esztendőkben több milliárd euro áll rendelkezésre a brüsszeli pályázatok révén, a mi számunkra is. És nemcsak lehetőségeink, egyszersmind komoly esélyeink vannak.
Ami a gyógyszertörzskönyvezést illeti: a szabályok, épp a betegek érdekében továbbra is kemények maradnak, a folyamat mégis lerövidül. Ha ugyanis bárhol az EU-ban végbemegy egy regisztráció, az nálunk is érvényes lesz. A gyógyhatású termékeket illetően szintén változás lesz. Noha eddig az Unió ezt a termékkategóriát eddig nem jegyezte, nálunk pedig a gyógyszertörvény e termékkategóriát 2003 végével hiába szüntette meg, mindkét szabályozás a módosul…
Az Unióban várhatóan még az idén kialakítanak egy olyan kategóriát, amelybe a tradicionális, zömmel növényi eredetű gyógyszerek köre tartozik majd, ebbe a magyar gyógyhatású termékek jelentős része beleférhet. Ha tehát ez létrejön, ennek az új szabályozásnak a nyomán módosítanánk mi is a gyógyszertörvényt, és erre hivatkozással a ma még forgalomban lévő gyógyhatású termékek további három esztendő mentességet kapnának, hogy átállhassanak az új kategóriára.