A generikus gyártók legnagyobb vetélytársa India és Kína

"Biztosan állíthatom, hogy az európai gyógyszerellátási gondok egyik oka a szerializáció" – jelentette ki a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) „Értékteremtés, Versenyképesség, Hazai gyógyszeripar” konferenciáján is előadó Adrian Van den Hoven, a 34 európai generikus gyártót és 26 gyógyszeripari szövetséget képviselő Medicines for Europe ügyvezető igazgatója (lásd képünkön). 

A brüsszeli szervezet vezetője a MAGYOSZ konferencia kapcsán beszélt arról is, hogy az uniós tagállamok kormányai túl messzire mentek a generikus készítmények árait korlátozó intézkedéseikkel, amely miatt egyes cégek gyógyszereket vonnak ki a piacról és ez szintén ellátási gondokat eredményez. Van den Hoven ugyanakkor úgy látja, hogy a magyar kormány jó munkát végez a gyógyszeripari fejlesztések és beruházások támogatása terén.

A vele készült interjúban beszél a gyógyszerhiányról is: szerinte az utóbbi időben csak nagyon korlátozott számban fordult elő olyan helyzet, amely kritikusan érintette volna a betegek gyógyszerellátását. Fertőzés elleni készítményeknél, valamint pár éve rákellenes gyógyszerek esetében merült fel ilyen.

„Ezekből az esetekből tanulnunk kell, hogy a jövőben fontos, életmentő készítmények vonatkozásában ilyen ne fordulhasson elő. A kormányok a gyógyszeriparra vonatkozó árkorlátozó intézkedéseikkel túl messzire mentek. Mindez oda vezethet, hogy a cégek kivonják készítményeiket a piacokról az állami árpolitika és a növekvő hatósági költségek miatt. Ez szintén a gyártói bázis koncentrációjához vezet – ha egy gyártó hiánnyal kénytelen szembenézni, akkor egy másik gyártó sem képes gyorsan reagálni és pótolni a készleteket. Ezen tapasztalatok alapján érdemes a szabályozást módosítani, hogy erősödhessen, stabilizálódhasson a gyártás. Be lehetne vezetni az úgynevezett többnyerteses rendszert, többnyerteses közbeszerzéseket, amely a gyártókat is ösztönözné arra, hogy a piacon maradjanak készítményeikkel. Nem elfogadható a generikus készítmények esetében a visszafizetés, hiszen ezen készítmények már most is a piaci árverseny legfőbb mozgatói. A nemzetközi referenciaárazás a cégeket szintén a készítményeik kivonására sarkallhatja. Bizonyos esetekben a belső referenciaárazás újragondolására, akár felfüggesztésére is szükség lehet. Németországban például épp ez történik a gyermekgyógyászati antibiotikumoknál. Az intézkedéstől azt várják, hogy a terület vonzóbbá válik a cégek számára. Ezt szélesebb körben be lehetne vezetni” – mondja a generikus versenyt is érintve a szakember.

A gyógyszerellátási láncban jelentkező hiányok kezelésében a rendszernek rugalmasabbnak kell lennie. Erre az EU-jogszabályi keretek lehetőséget adnak, a gyakorlatban azonban nagyon ritkán alkalmazzák. Lehetőség van például arra, hogy könnyített feltételekkel irányítsanak gyógyszereket egyik országból a másikba, ha valahol ellátási problémák adódnak. Jelenleg azonban inkább az a jellemző, hogy egyik országból a másikba nem lehet átirányítani készleteket, pusztán a gyógyszer dobozának különbözőségei miatt. Gyorsított eljárásokra is szükség van, hogy könnyen lehessen hatóanyag beszállítót váltani, ha például egy nagyobb üzemben gyártási vagy minőségi problémák lépnek fel.

Az európai gyártók számára a legnagyobb kihívást Adrian Van den Hoven szerint a területi átrendeződés okozza. India és Kína a legnagyobb versenytársaink. India nagyon jó pozíciókat harcolt ki az európai piacon, a generikus készítmények terén rendkívül versenyképesek. Főképp indiai cégek fektetnek be előszeretettel az európai gyártásba. Kína főleg a hatóanyagok terén versenyképes, és kevésbé van jelen kész termékekkel Európában. Az európai gyógyszeripar ettől függetlenül versenyképes mind a generikus, mind a biohasonló és a „value added medicines” készítmények terén is, valamint a fejlesztésben és a gyártásban.

A veszélyt Európára nézve nem valamiféle külső fenyegetés jelenti a gyógyszeriparra. Közös erővel kell cselekedni, hogy a szektor versenyképessége megmaradjon és a technológiai újítások meglegyenek. Gyógyszeripari stratégia kell a befektetések ösztönzésére, a kutatás-fejlesztés terén és a gyártásban, szögezi le Van den Hoven.

A teljes interjú a MAGYOSZ honlapján olvasható.