A gyógyszer-közbeszerzések árnyoldaláról

Az ellátás biztonsága érdekében folyamatosan átformálják a vaklicitet: valamennyire racionalizálták, csillapították a licit erőteljes kezdeti hatását. Mára enyhült, finomodott a rendszer, például szélesedett az ársáv, módosultak a kiesési korlátok is, szóval mindig egy kicsit enyhítettek a szorításon. Ez azonban nem pótolja azt a gyártói veszteséget, amit a kíméletlen indulás okozott – mondja dr. Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) igazgatója abban az interjúban, amely a Kórház 8-9. számában jelent meg.

Hogy mennyi gyógyszer tűnt el a hazai piacról, arra vonatkozóan nehéz pontos adatokat mondani, mert több oka van a gyógyszerek eltűnésének. Egy részük a liciteljárás folyamán esett ki, aztán van olyan részük, amely a licitár miatt esett ki, hiszen eljutott a termék arra az árszintre, amelyen már nem érte meg a gyártónak az értékesítés, mert az exportpiacokon hatalmas veszteségei lettek volna, így inkább kivonta a terméket a hazai támogatott piacról. Ilku Lívia tapasztalatai szerint senki nem képes igazán átlátni az egész gyógyszerpiacot érintő költségelemeket, hiszen az OEP csak a finanszírozással járó, míg az OGYI csak a forgalmazással járó költségelemeket látja, így sosem teljes a kép. További változásokat okoz, hogy – az európai szabályozásból eredő adminisztratív tehernövekedés miatt – egyre többe kerül a forgalombahozatali engedély fenntartása, a cégek igyekeznek a portfóliójukat racionalizálni vagyis leginkább szűkíteni, így sok termék emiatt esik ki.

A központosított közbeszerzésről a MAGYOSZ igazgatója elmondta, hogy döcögve indult, a mai napig nem tartják eléggé kiszámíthatónak a rendszert. Azok a kórházi készítmények, amelyek kiesnek a közbeszerzés következtében, a meghirdetett közbeszerzési időszakra eltűnhetnek a hazai kínálatból, ugyanis csak központosított közbeszerzés útján értékesíthetőek. Ezt a drasztikus hatást nehezen élik meg a szövetség tagvállalatai. Másrészt többféle gyógyszer-közbeszerzés létezik, hiszen az OEP is kiír tendereket, így kérdés számukra, hogy a kétféle beszerzésnek van-e ebben a formában létjogosultsága, hiszen a cél azonos és a módszer is egy irányba mutat. Attól, hogy valami HBCs-ben vagy éppen tételesben finanszírozódik, ugyanaz a közbeszerzés célja. Elmondja azt is, hogy lehetnek olyan termékek, amelyek a közbeszerzés során nem tudnak piacra lépni, így esélyük sincs, hogy Magyarországon forgalmazzák őket: lehet ez akár egy frissen törzskönyvezett, korszerű gyógyszer, egy olyan molekula, ami kedvezőbb paramétereket is tudna nyújtani, de várakoznia kell a közbeszerzési időszak lejártáig, akkor is, ha más finanszírozási technikával belépve lélegzethez tudná juttatni a gyógyszerkasszát.

A gyártók számára kitörési pont lehet az OTC termékek forgalmazása, nem véletlen, hogy nagyon sok vállalatnak van már OTC portfoliója, fejleszti azt, vagy akinek nincs, az próbál létrehozni. Az étrendkiegészítő piac is ad bizonyos szabadságot, de fontos idesorolni a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményeket is, amelyek leginkább az OTC és az étrendkiegészítők közötti kategóriát képezik. Itt ugyanis szabályozott a piac: kell OGYI-engedély, van hatósági felügyelet. A csatlakozásunkkor nem szüntették meg a kategóriát, de 2004 óta nem lehet új terméket befogadni ebben a körben, és emiatt eltűnőben van, holott az igazgató szerint nem ez volt a szabályozási cél, és nem is indokolt a kategória lassú halálra ítélése. Vannak érintett tagvállalataik, ráadásul a készítmények a gyógynövénypiac felvevői voltak, így mindkét ágazat megsínyli a korlátozást. Mindenképpen pozitív lépés lenne az új gyógyhatású termékek belépési tilalmának a feloldása, de eddigi kísérleteik ez irányba nem vezettek sikerre.

A gyógyszerbiztonság javítása érdekében egyre szigorúbb szabályokat vezetnek be az Unióban, ezek nagy terhet rónak a gyártókra, forgalmazókra. A Közösségi Gyógyszerkódex elvei szerint a dobozon külön biztonsági elem lesz, emiatt más csomagolási technikát kell majd alkalmazni, illetve dézsmabiztosnak kell majd lennie. A dobozok mindegyikének be kell jelentkeznie egy eu-s informatikai adatbázisba, ahol nyomon követhető lesz a gyártástól egészen a felhasználásig: például a patikai, kórházi gyógyszer kiadásig, ahol viszont le kell tudnia csatlakozni a rendszerről. A cél a betegig való gyógyszereljutás ellenőrizhetősége. A gyártókat, forgalmazókat terhelő fejlesztéseket 2018 elejére kell elvégezni, ugyanis ekkor indul az új rendszer. Mint Ilku Lívia hozzáteszi: most egy úgynevezett kivételi listán dolgoznak, hogy megmutassák mely gyógyszereket nem érdemes ebbe a rendszerbe bevinni, mert értelmetlen a mennyiségük és különösen az áruk miatt, hiszen vannak olyan olcsó vagy kis forgalmú gyógyszerek, amelyeket értelmetlen hamisítani.