A kamarai törvény nem a tulajdonosok jogát ismerte el a szakmai önkormányozáshoz.
„Meglehetősen vegyes érzelmeket kelt a gyógyszertári hálózatok nem gyógyszerész tulajdonosainak kamarai aktivizálódása. Ahol csak lehet, jogászokkal támadtatják meg a (megyei kamarák tisztségviselőnek megválasztására is hivatott) közgyűlések előkészítését és lebonyolítását. Van, ahol a lánc tulajdonosai úgy döntöttek, hogy a közgyűlés idejére minden gyógyszertárukat bezárják, gyógyszerészeik jelenlétét a közgyűlésen elvárják, és részvételüket az általuk vezetett jelenléti íven fogják kontrollálni (hivatalosan azért, hogy az éves kamarai tagdíj megtérítésére a résztvevők méltóvá váljanak). Továbbá összeállítják a jelöltlistát, akikről úgy gondolják, hogy az adott lánc „szakmai értékrendjét" sikeresen képviselhetik a kamarában - írja a Magyar Gyógyszerészi Kamara honlapján a köztestület alelnöke nyílt levelében.
Hankó Zoltán a Weborvos kérdésére elmondta, a hálózatok részvétele az ellátási rendszerben tény, miként a nem gyógyszerész tulajdonosok részvétele is. Ugyanakkor a kamarának a gyógyszerészek szakmai érdekvédelmét kell ellátnia, nem helyes ha a nem gyógyszerész tulajdonosok akarják ezt a területet irányítani az alkalmazottakon keresztül.
A kamarai törvény a gyógyszerészek - és nem a tulajdonosok - jogát ismerte el a szakmai önkormányozáshoz, ahhoz tehát, hogy a hivatásrendi köztestületen keresztül önállóan intézzék szakmai ügyeiket, meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviseljék szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeiket. Ez a tulajdonosi formától független, arra ott vannak a különféle szövetségek, egyesületek.
Az alelnök elmondta, van olyan patikalánc, amelyiknek tulajdonosa gyógyszerész, természetesen kamarai tag, s aktívan részt vesz a működési területén illetékes megyei szakmai önkormányzat mostani megalakulásában. A hálózati gyógyszertárakban dolgozó kollégáknak is megfelelő súllyal helyük kell legyen a kamarában, a saját szakmai és ahhoz kapcsolódó érdekeik mentén.
A nyílt levél a kamara honlapján