A középkorúak kezeletlen hipertóniája akár másfélszeresére növelheti a kockázatát annak, hogy a későbbiekben demencia alakuljon ki náluk.
A kezeletlen hipertónia az agyvérzés és egyéb, agyi területeket érintő vérellátási zavarok (pl. kisebb vérzések, mikroinfarktusok) legfőbb rizikófaktora. Ezek az agyi patológiás események, bár mágneses rezonancia (MR) képalkotással kimutathatók, nem minden esetben produkálnak észrevehető tüneteket, azaz a hipertóniás beteg sok esetben nem tud arról, hogy kisebb vérzések történtek bizonyos agyterületein. Ugyanakkor, ezek az agyi vérellátási folyamatban történt zavarok már növelik a rizikóját annak, hogy demencia lépjen fel - írta a pharmaonline.hu.
Azoknál a brit állami alkalmazottaknál, akik 50 éves korukban magas vérnyomásosak voltak, 75 éves korukban gyakrabban volt igazolható demencia, mint az 50 éves korukban normál vérnyomásosaknál, derül ki a European Heart Journal hasábjain közöl Whitehall-II-vizsgálat eredményeiből. Az 1985-ben kezdődött vizsgálatba bevont 8639 személy közül az elkövetkező 25 évben 385 főnél lépett fel demencia. Azoknál, akiknél 50 éves korukban 130 Hgmm fölötti szisztolés vérnyomást mértek, 45 százalékkal adódott nagyobbnak a rizikója annak, hogy demencia alakuljon ki náluk.
A vizsgálat eredményei alapján úgy tűnik, hogy az emelkedett diasztolés érték nem volt befolyással a demencia-rizikóra. Továbbá, a későbbi életkorokban, 60, illetve 70 éves korban tapasztalt magasabb vérnyomásértékeket sem lehetett fokozott demencia-kockázattal összekapcsolni. Kiemelendő, hogy azok a hipertóniások, akiknek a vérnyomását gyógyszeres kezeléssel normál értéken tartották, szintén nem voltak kitéve emelkedett demencia-rizikónak. Továbbiak a teljes cikkben