Az étrendkiegészítők 61 százaléka nem megfelelő

Miközben évről évre egyre több étrendkiegészítő kerül piacra, a forgalmazott készítmények 61 százalékát legutóbb a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálata nem találta megfelelőnek, s úgy tűnik, nem zökkenőmentes sem a termékkört érintő jogszabályok értelmezése, sem maga a jogalkalmazás – olvasható a Napi.hu portálján.

Kockás papírra rótt receptről gyártott szorongásoldó, nem létező, de akkreditált laboratórium által minősített étrendkiegészítő, hatóanyag nélküli, mindenre jó csodakapszula - csak néhány példa a gyógyszerhamisítási piac termékeiről. Jogszabályok vannak, a jogalkalmazás viszont finoman szólva is akadozik. Mindeközben minden második magyar valamilyen étrendkiegészítőtől várja egészsége jobbra fordulását - derült ki az étrendkiegészítő-piac szabályozásával foglalkozó konferencián

A túl sok jogszabály és az azokban szereplő definíciók különböző értelmezése oda vezetett, hogy noha 2012 óta létezik olyan büntetőjogi tényállás, mint az egészségügyi termék hamisítása, és jó pár ügy adott munkát már az ezzel foglalkozó hatóságoknak, vádemelésig még egyik eset sem jutott el - derült ki Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője előadásából a Pharma Tribune étrendkiegészítőkkel foglalkozó konferenciáján.

A gondok már a hamis, hamisítás, illegális szavak értelmezésénél kezdődnek. A szakmai jogszabályokban szereplő hamisítás fogalom a büntetőjog számára ez túl széles körűen értelmezett definíció. Arról nem is beszélve, hogy az étrendkiegészítő határterületnek számít, így hiába született meg az "egészségügyi termék hamisítása" tényállás 2012-ben, nem segítette a jogértelmezést és a jogérvényesülést, a szakmai és a büntetőjogi definíció összecsiszolása továbbra sem sikeres.

További részletek a weboldalon.