Az ezüstkolloid veszélyeire figyelmezet az OGYÉI

Elkerülhető kockázatnak teszi ki magát az, aki a nem bizonyított hatású ezüstkolloid készítményeket választja engedélyezett gyógyszerek helyett – figyelmeztet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója annak apropóján, hogy egyre több webáruház kínál ezüstkolloid oldatot a lakosság számára. A forgalmazók közül jó néhány cég egészségi állapotra vonatkozó, nem bizonyított jótékony hatást, illetve gyógyhatást tulajdonít termékeiknek – hívja fel lakosság figyelmét dr. Pozsgay Csilla. A webáruházakban és néhány patikában megvásárolható ezüstkolloid készítmény ráadásul bizonytalan minőségű, nem garantált sem az összetételük, sem a tisztaságuk.

Mit kell tudni az ezüstkolloid oldatokról?
Az ezüstkolloid nem új találmány, sebészeti alkalmazását Carl Benno Credé (1847-1929) 1896 körül vezette be a terápiás gyakorlatba, a „hivatalos" magyar orvostudomány gyakorlatilag azonnal átvette az eredményeket. A korabeli orvosok folyamatosan kutatták az ezüst-sók antibakteriális hatását, ugyanakkor a lehetséges mellékhatásokat sem titkolták el. A sebkezelésen túl az ezüstkolloid intravénás alkalmazásával még a himlő és a pestis kezelését is megkísérelték. Az ezüstkolloid később fokozatosan kiszorult a gyógyászatból, helyét korszerűbb szerek vették át, de teljesen sosem tűnt el.

Mi az OGYÉI álláspontja?
Az OGYÉI álláspontja szerint ezüstkolloid hatóanyagot tartalmazó készítményeket a felhasználás céljától függően elvileg gyógyszerként, vagy – helyi alkalmazás esetén – kozmetikumként kellene engedélyeztetni, regisztrálni, ám ilyen irányú kérelem egy gyártótól sem érkezett a hatósághoz. Élelmiszerként, vagy étrend-kiegészítőként nem hozható forgalomba, így intézetünk sem jegyzett be ilyen összetételű terméket. (A vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez adásáról szóló 1924/2006/EK rendelet alapján arany és/vagy ezüst semmilyen formában nem használható fel élelmiszerek dúsítására.)

Gyógyszerbiztonság – miért fontos a forgalmazási engedély?
Gyógyszerként való engedélyezés esetén megfelelő színvonalú dokumentációval kell bizonyítani egy termék hatásosságát és ártalmatlanságát, valamint az állandó minőséget. A gyógyszergyártás engedélyhez kötött tevékenység, melynek feltételeit Uniós jogszabályok határozzák meg, a folyamatot szigorú minőségbiztosítási rendszerrel ellenőrzik a tagállamok gyógyszerügyi hatóságainak szakemberei.

Az ellenőrzött körülmények szerinti gyártást nem véletlenül hangsúlyozza a magyarországi gyógyszerügyi hatóság vezetője, hisz részben ez a garanciája a gyógyszerbiztonságnak. A jelenleg kapható ezüstkolloid megnevezéssel forgalmazott termékek bizonytalan minőségűek, nem garantált sem az összetételük, sem tisztaságuk (nem tudjuk tartalmaz-e bármilyen szennyező anyagot), sem az, hogy valóban a kolloid mérettartományba tartozó ezüstszemcséket tartalmaznak-e.

Az amerikai hatóság – az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) – éppen ezért közleményekben hívta fel a figyelmet arra, hogy az ezüstkolloid tartalmú készítményeket a jelenlegi szabályozás szerint nem ismeri el hatékony és biztonságos gyógyszerként, gyógyhatással nem népszerűsíthetők, és az ilyen készítmények használata az argyria kórkép kialakulásának veszélyével jár.

Argyria – mik az ezüstkolloid oldatok veszélyei?
Az ezüstkolloid alkalmazásának súlyos mellékhatásai lehetnek. Az emberi szervezetbe beépülve ezüstmérgezést, ún. argyriát okoz, amely a bőr, belső szervek, köröm, fogíny kékes-szürkés elszíneződésében mutatkozik meg, ami nem kezelhető, állandósult állapot. Mindemellett neurológiai tünetek, epilepsziás rohamok, vesekárosodás, gyomorpanaszok, fáradtság, bőrirritáció jelenhet meg. A leghíresebb ilyen eset bizonyára Stan Jones amerikai szenátoré volt, aki egy házilag előállított ezüstkészítmény tartós fogyasztása miatt volt kénytelen elkékülve a nyilvánosság elé állni.

Mit tesz az OGYÉI?
A webáruházakban hirdetett és forgalmazott termékek közegészségügyi kockázatot jelentenek, ezért az OGYÉI a fogyasztók megtévesztése miatt a Gazdasági Versenyhivatalhoz és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordul. A GVH legutóbb tavaly, 2015 decemberében egymillió forintnyi bírságot szabott ki egy kolloid oldatokat forgalmazó cégre. A társhatóságok jogkörükben eljárva kivizsgálhatják és szankciókkal sújthatják azokat, akik az engedélyhez kötött készítmények forgalmazásának feltételeit figyelmen kívül hagyják.

Pozsgay Csilla arra kéri a lakosságot, hogy ne vásároljon a bizonytalan minőségű és összetételű termékekből. Felhívja a patikák vezetőinek a figyelmét arra, hogy vizsgálják át készletüket és ne forgalmazzák a közegészségügyi kockázatot jelentő készítményeket. A jövőben a tisztigyógyszerészek a gyógyszertárak ellenőrzésekor kiemelt figyelmet fordítanak az engedély nélkül forgalmazott készítményekre, ha kell, súlyos szankcióval sújtják azokat, akik ellenőrizetlen minőségű termékeket árusítanak.

A hatóság egyébiránt folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a bizonytalan eredetű szerekkel kapcsolatban is. Az OGYÉI honlapján közzéteszi azokat a kétes eredetű és hatású készítményeket, amelyekkel piacfelügyeleti tevékenysége során találkozik: a https://www.ogyei.gov.hu/hamisnem_engedelyezett_termekek_listaja/ oldalon a termékek neve mellett a lehetséges hatás is szerepel.