A gyógyszerészi kamara fővárosi szervezetének a regisztrációs díjak nélkül hitelt kellene felvennie.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) budapesti szervezetének hitelt kellene felvennie további működéséhez, ha a belépő tagoktól nem szednék be a regisztrációs díjat - mondta Hetényi László, a területi szervezet elnöke szerdán az MTI-nek. A területi elnök ezt a Magyar Nemzet keddi cikkére reagálva közölte, amely szerint több fővárosi és Pest megyei patikus jogszerűtlennek tartja, hogy a tagdíjon kívül a belépésért is pénzt kérnek tőlük az egészségügyi kamarák. Nem értik, miért kell kilencezer forintos adminisztrációs díjat fizetniük ahhoz, hogy beléphessenek az MGYK-ba, míg az ország más területein dolgozó patikusoktól ezt nem kérik.
Horváth Tamás, az MGYK elnöke kedden az MTI-nek azt mondta, megérti a regisztrációs díj ellen tiltakozókat, egyúttal sajnálatosnak tartja, hogy egyes patikusokat hátrányos megkülönböztetés ér annak alapján, hol dolgoznak. Közlése szerint az ország többi területi szervezeténél nincs ilyen regisztrációs díj. Már az országos elnökség is tárgyalta ezt a kérdést, kiadtak egy határozatot, amelyben helytelenítik a területi szervezet díjszedését, de a kamara országos vezetőségének jelenleg nincs olyan jogi lehetősége, amellyel egy területi szervezet ilyen jellegű szabályozását hatályon kívül tudná helyezni - tette hozzá Horváth Tamás.
Hetényi László az MTI-nek szerdán kifejtette: az egészségügyi kamarákról szóló 2006-os törvénnyel - amely önkéntessé tette a kamarai tagságot - a budapesti szervezet létszáma csökkent. A tagdíjakból is sok mindent másképp lehetett volna csinálni korábban, ha többen lettek volna - mondta az elnök, hangsúlyozva: az eddigi 700 tag saját zsebéből fizetett tagdíja teszi lehetővé, hogy mostanáig működött a szervezet, van hová belépni.
Így lehet, hogy területi szempontból egyenlőtlenség - tette hozzá -, de nem érzi igazságtalannak, hogy most az új belépőktől beszedik a kilencezer forintos regisztrációs díjat. Ez egyébként a vállalkozói szférában dolgozó kamarai tagok féléves tagdíja, amit a régi tagok már befizettek.
Hetényi László hangsúlyozta: erre a pénzre szervezetük anyagi fennmaradása érdekében van szükség. Az alapszabály pedig lehetővé teszi, hogy egyes területi szervek a fenntartásuk érdekében a tagdíjon kívül más díjat is szedjenek - tette hozzá.
Elmondta, hogy területi szervük a kamara országos elnökségében is javasolta, legyen egy egységes regisztrációs díj, 1994-ben is volt ilyen. A megyei elnökök értekezletén is nagyjából mindenki egyetértett ezzel, mivel a belépők miatt pluszköltségeik lesznek, ezért jó lenne a többletbevétel, de végül nem született egyértelmű, egységes döntés.
Hetényi László közölte: meglepődve fogadta a felháborodást, mivel korábban sem hozzá, sem a hivatalához nem érkezett ilyen jellegű panasz. Csupán egy megkeresést kaptak, de az sem arról szólt, hogy "borzasztó" lenne a regisztrációs díj.
Kitért arra, hogy az MGYK budapesti szervezetének a múlt év végén nagyjából 720 tagja volt. A kötelező kamarai tagságot visszaállító törvény április elsejei hatályba lépése óta körülbelül százan jelentkeztek, többségük "zokszó nélkül" tudomásul vette, sőt be is fizette a regisztrációs díjat.
Mint mondta, nagyjából ezer új belépőt várnak, akik regisztrációs díjából mintegy kilencmillió forinthoz jut a kamara. Hetényi László szerint ez az összeg elegendő szervezetük további működéséhez, de a budapesti szervezet elnöke hangsúlyozta: természetesen el is fognak számolni ezzel a pénzzel.