• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Cukorbeteg láb: egyre távolabb a fejlett betegellátástól

Egészségpolitika 2023.07.17 Forrás: Weborvos
Cukorbeteg láb: egyre távolabb a fejlett betegellátástól

A kutatási projekt 395,43 millió forint európai uniós támogatás felhasználásával valósul meg, két helyszínen Nagyrévben és Kecskeméten. 

Ma Magyarországon nyolcszor annyi lábat vágnak le, mint Hollandiában, vagy Olaszországban. Közel négyszer annyit, mint az európai átlag. Nagy részét cukorbetegség szövődménye miatt, olvasható a dr. Mező Róbert főorvos, a Semmelweis Egyetem mesteroktatója, a Diabeteszesláb Szövetség egykori elnöke, az Ortopéd és rehabilitációs szakorvos, ortopéd műszerész nevével jelzett közleményben. 

Amerikában 1992-ben ismerték fel a diabéteszes láb szövődményeinek társadalmi terhét. Nem csak az egyéni tragédia hatalmas, de a diabéteszes, elsősorban fertőzéses lábszövődmények kezelésének költségei is hatalmas társadalmi terhet jelentenek. Amerika elhatározta, hogy 1995 és 2005 között megfelezik az amputációk számát.

A kutatások kimutatták, hogy a cukorbetegség következtében az érintett betegek lábán olyan változások jönnek létre, amelyek nem teszi lehetővé a hagyományos cipők viselését. A cukor támadása miatt a lábak méretei megváltoznak, megduzzadnak, ugyanakkor a bőr védekező képessége romlik, kevésbé lesz rugalmas, ezért a járás közben változó erők miatt a talpon bőrkeményedések alakulnak ki. A megkeményedett talpbőr berepedezik, ezáltal utat nyit a sebeknek, fertőzési kapuk nyílnak meg, amely akár amputációhoz is vezethet. A bakteriális sebfertőzések krónikus fekélyekké alakulnak, akár évekig fennálló gennyedésekkel kell szembenéznie a betegeknek. A korszerű sebkezelési eszközök sem mindig hatásosak. A diabéteszes ideg károsodás, a neuropátia miatt a fekélyek ugyan nem fájdalmasak, de ez ne tévesszen meg senkit, ez egy csapda! A talpi fekélyek kezelése szakértelem és megfelelő eszközök nélkül lehetetlenség! Sajnos a betegek és az orvosok tájékozottsága sem megfelelő ezen a területen.  

Amerikában, 1995 és 2005 között megfelezték az amputációk számát. Semmi különlegeset nem tettek! Felvilágosító kampányt folytattak az érintett betegek körében, és a betegeket kezelő orvosok között, valamin biztosították a károsodott lábú cukorbetegeknek a megfelelő cipő ellátását. A háziorvosokat és a betegeket felvilágosító előadásokkal, videókkal készítették fel a tünetek felismerésére, és megszervezték a diabéteszes lábat védő cipő ellátást, előírták a kötelező, folyamatos láb kontrollt. Minden 10 évnél régebben cukorbetegnek kötelező volt évente két speciális cipőt átvennie, és megfelelő tudással bíró szakemberhez rendszeresen lábkontrollra járnia. Ez utóbbi folyamat egy új egészségügyi ágat is kialakított, a pedortrista szolgáltatást. A jól kiképzett szakember mindent tud a diabéteszes lábról, ért a pedikűrhöz, a sebkezeléshez, felismeri az esetleges veszélyeket, megfelelő tanácsokkal látja el a rászorulókat. Amerikában sokan közülük megtanulták a kezeléshez elengedhetetlen gyógyászati segédeszközellátást is, vagy olyan csoportpraxist alakítottak ki, amelyben ott van a diabéteszes betét és cipő készítésére alkalmas szakember is! Nálunk még ez a szakma szinte ismeretlen. Néhány tíz hozzáértő vallhatja magát pedortristának.

Fövényi tanár úr elsőként ismerte fel a cukorbeteg láb ellátásának fontosságát. Az ő vendégeként érkezett először Magyarországra egy amerikai pedortrista.

Nálunk nem csökken, hanem nő az amputációk száma. Egyre távolabb jutunk a fejlett betegellátástól. Az amputációk számának növekedésével egyre nagyobb egészségügyi költségek merülnek fel. Amerika megfelezte az amputációk, azaz a cukorbeteg lábszövődmények számát. A megfelezett amputáció szám mellett még így is, 2020-ban közel annyit költött Amerika a cukorbeteg lábszövődményekre, mint a teljes daganatos ellátásra. Akkor vajon nálunk hogyan alakulhatnak ezek a számok? Nem tudjuk. Nem figyeljük. Nem tartjuk számon, szögezi le a közlemény. 

A fejlett világban közel 10 százalék a cukorbetegek aránya, amely arány az idős korra jelentősen növekszik.

A Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége (CEOSZ) elkészítette azokat a felvilágosító filmeket, amivel a prevenció első lépése létrejöhet. Mindenkinek lehet ajánlani: orvosnak is, betegnek is! Megszólalnak azok a specialisták, akik hivatásuknak tekintik a cukorbeteg lábak megmentését. Háziorvos, bőrgyógyász, sebész, ortopéd orvos, pedikűrös mutatja be, hogy mi az a gyakorlat, amit el kellene terjeszteni. A hatodik film egy közéleti emberről szól, akinek le akarták vágni a lábát. Kanosszát járt, de az útja példaértékű.

Az első lépés megtörtént. De mi van a megfelelő lábbeli és betét ellátással?

Nálunk nincs ortopéd cipész képzés, legtöbbje nyolc általánossal bír. 2002 óta nem volt inflációkövető áremelés a segédeszköz ellátásban. Egy ortopéd vizsgálatra jó esetben 3 hónapot kell várni.

Hogyan beszélhetnénk megelőzésről? És ki fogja elkészíteni a megfelelő, korszerű cipőt, ha nem áll megfelelő tudás és finanszírozás a segédeszközgyártók mögött? - veti fel a kérdéseket a közlemény. 

Esetleg bízunk abban, hogy a háziorvos legalább félévente megnézi a cukorbeteg lábát, és felismeri azokat a jeleket, amely a láb kisebesedéséhez vezethet? És ha a betegnek szüksége van védő cipőre ki fogja felírni azt?

Egy amputáció közvetlen és közvetett költsége Amerikában 1995-ben 60.000 dollár volt. Akkor egy dollár kb. 125 forintot ért, azóta a dollár is inflálódott!

Nincs ortopéd cipész képzés, középkorú, vagy idős, a modern ismeretanyaggal nem rendelkező cipészek látják el a rászorulókat. Nem ismerik a korszerű gyártási módokat, nem ismerik az utóbbi időben kifejlesztett alapanyagokat. Nem értik, és nem tudják a cukorbeteg láb sajátos biomechanikáját. A suszter marad a kaptafánál. Ma is olyan egy ortopéd cipő, mint 1960-ban. Az elmúlt 60 évben a segédeszköz rendszer lényegesen nem változott. Kétségtelen, hogy átmenetileg volt C-50 néven megelőző neuropátiás cipő és C-51 néven kezelő lábbeli, de azt 2010-ben eltörölték, ebből lett a C-5-ös neuropátiás kezelő kategória, amelynek a követelmény jegyzéke sosem készült el, mint ahogy egyetlen segédeszköznek sincs meg a pontos leírása. Ha nem írja elő a finanszírozó, a társadalombiztosítás, pontosabban a törvényalkotó állam, hogy milyennek kellene lenni egy hatékony eszköznek, akkor a legolcsóbb minőséget támogatja, mert nem számonkérhető a kivitel minősége! A prevenciót se felejtsék ki a törvényalkotók! A megelőzés a legolcsóbb és a leghatékonyabb! A segédeszköz ellátást is meg kell újítani, tudásszintjét meg kell változtatni, mert amit ma a betegek kapnak, az legtöbbször nem éri el a terápiás célt! Tisztelet jár a kivételnek!

A Ginop 2.1.7- 15-2016 -00308 pályázat keretében 2017-re az LBT Kft. kialakított egy diabéteszes cipőcsaládot, amelyet később továbbfejlesztett a Lábbetegségek és deformitások szerint tipizált kaptakészítésen alapuló gyógycipő gyártás című, KFI 16-1-2017-0326 pályázat keretében, ismerteti a közlemény. 

Több mint 24.000 beteg lábadatának elemzésével megvalósította a mesterséges intelligencia segítségével az ortopéd cipő gyártást. A beérkező lábadatok és egyéb, betegségspecifikus ismeretek alapján számítógép választja ki a méretenként 27 elemből álló kaptasorból az adott kliens lábához legjobban illő kaptatípust, a felsőrész szabásmintáját ennek alapján szintén a számítógép határozza meg. A program az esetleges kaptamódosításhoz is adhat javaslatot. Eredményeiket bemutattuk a nemzetközi piacon is, nagy az érdeklődés. 

Ma már egy hagyományos kézműves szakmát átalakíthat a mesterséges intelligencia. Ezt a tudást a cukorbetegek érdekében is használni kell. Természetes a rendszer nem csak a cukorbetegeket szolgálhatja, mert a cukorbeteg is lehet bütykös lábú, lehet mindenféle deformitása, mint a többi fájós lábú, idős embernek. Tehát ez a rendszer alapvetően átalakíthatja az ortopéd cipő ellátást.

A vállalkozás megkapta a Richter díjat. Továbbra is azon vannak, hogy a cukorbeteg lábak meneküljenek meg az amputációtól.

Újabb pályázatot nyertek: az ortopéd és egyéb egészségügyi kiegészítők modern gyártási folyamataiban a 3D szkennelési és 3D nyomtatás eljárás kiemelkedő hozzáadott értékkel bír a személyre szabhatóság vonatkozásában. Ehhez hozzáfejlesztve,  folyamatokba beillesztve az egyszerűen elérhető digitális személyreszabhatóságot egy új korszakalkotó megoldás fog összeállni. A digitalizált (3D szkennelt) végtagokról nyert adatok többféle módon is felhasználhatók és számos formatervezési lépés automatizálható vagy egyszerűsíthető a segítségükkel. 

Az egyszerűen, orvosok, ortetikusok által végrehajtható szoftverhasználat alapvető fontosságú a precíz, és szakmailag korrekt digitális ortézisek 3D editálást megvalósító szoftver fejlesztésénél. Ez az alapja annak is, hogy a folyamat utolsó lépéseként, 3D nyomtatóval elő tudjanak állítani az adott ortézist, a cipőgyártáshoz való kaptát, vizualizálható a lábra illő cipő képe a virtuális valóságban. Céljuk a minél jobb és pontosabb betegellátás a korszerű informatikai rendszerek felhasználásával... 

A közlemény szerint a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósuló projekt 395,43 millió forint európai uniós támogatás felhasználásával valósul meg két helyszínen Nagyrév és Kecskemét településeken. A fejlesztés várhatóan 2025. I. negyedévében zárul.