Egyeztetést kezdeményeznek az innovatív gyártók

Az innovatív gyógyszereknek köszönhetjük Európában az elmúlt években elért élettartam növekedés háromnegyedét. Az új hatóanyagokhoz Magyarországon hozzáférni mégis lassú és nehézkes, és sokszor kizárólag a költségvetés és nem pedig az érintett betegek szempontjai érvényesülnek.

A betegek lehetőség szerinti minél jobb ellátása érdekében az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete érdemi egyeztetést kíván kezdeményezni az érintettekkel konkrét, sok szereplő számára elfogadható átalakítási javaslatok megfogalmazására - tudatta a szervezet közleménye annak kapcsán, hogy Némethi Erika, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója a Napi.hu portál „Javaslatok az innovatív gyógyszerek támogatási rendszerének átalakítására" című konferenciáján előadást tartott a részletekről.

Mint írták, az innovatív gyógyszereket fontosságuknak megfelelően kell kezelni az egészségügyi rendszeren belül, mert jellemzően korábban gyógyíthatatlan betegségekre és súlyos, életet veszélyeztető állapotokra biztosítanak új kezelési megoldásokat.

Mindazonáltal, a magyarországi befogadási gyakorlat alapján sok esetben a magyar beteg részére 2-8 év lemaradással állnak rendelkezésre a legújabb terápiák a legtöbb európai országhoz képest. Jelenleg is több, mint 20 új innovatív hatóanyag vár ártámogatásba történő befogadásra, közel 20-20 új és meglevő indikációban. Ezek a készítmények a teljesség igénye nélkül a Parkinson-kór, szklerózis multiplex, vastag- és végbélrák, COPD, szkizofrénia, IGFD (növekedési zavar), tüdőrák, pajzsmirigyrák, pulmonális hipertónia, prosztatarák, emlőrák, clostridium difficile fertőzések, Arthritis psoriatica (PsA), Crohn-betegség, colitis ulcerosa, limfóma, diabétesz, myeloma multiplex, anaemia, melanoma kezelésében jelenthetnek új hatékonyabb gyógyulási esélyt a betegeknek.

Azt a folyamatot, mely során az innovatív gyógyszerek ártámogatásban részesülhetnek, és ezáltal a rászoruló betegek számára általánosan elérhetővé válhatnak Magyarországon Európa egyik legösszetettebb és egyben legnehézkesebb szabályrendszere vezérli. Hazánkban ezen döntések többségéhez Európa sok országától eltérően minisztériumi döntések szükségesek. A döntéshozatalban résztvevők ráadásul egyes szakaszokban egy „problémának" csak egy-egy szeletét vizsgálják, ami véleménykülönbségekhez vezethet – ezáltal tovább nyújtva az egyébként is hosszú átfutási időket.

A gyógyszereket minden országban értékelik, mielőtt bekerülhetnek a támogatott körbe, ám ez az értékelés Magyarországon szinte kizárólag arra fókuszál, hogy mennyibe kerül a gyógyszer az államnak; ma elsősorban ez határozza meg egy beteg új terápiával történő kezelési esélyét, a klinikai érték, gyógyítási hatékonyság és társadalmi kihatás másodlagos. Ez akkor is igaz, ha más területeken megtakarító hatása van, hiszen ez nem része a befogadási javaslat indoklásának. Az innovatív terápiák megtérülése pedig jellemzően nem a gyógyszerkasszában jelentkezik, hanem a társadalombiztosítás egyéb területein: például a munkaképtelenség finanszírozásában, családi terhek csökkentésében, általános gyógyulási idő rövidülésében, kevesebb mellékhatásban és az azok kezelésére fordított költségek mérséklésében, jobb életminőség biztosításában a betegeknek.

A betegek lehetőség szerinti minél jobb ellátása és a Ratkó-generáció okozta nyomás enyhítésének érdekében az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete részletes helyzetelemzést végzett, amely során figyelembe vette mind a döntéshozók, orvosok, betegek, gyógyszergyártók szempontjait.

Néhány konkrét javaslat:
• A Gyógyszer-közkiadások valamely módon a nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzákapcsolása jogszabályban – Egy 2012-ben végzett európai összehasonlítás alapján Magyarországon a gyógyszerkassza GDP-hez viszonyított aránya (0,8%) Kelet Európában is az egyik legalacsonyabbnak számít.

• A betegek érdekében a zéró költségvetési hatás követelményének felváltása egy több szempontú szakmai elvű szabályozással – Az adott gyógyszer esetében elfogadható költségvetési hatást a klinikai érték függvényében kell meghatározni, és a költségvetési kihatást a teljes E. Alapra gyakorolt hatásként kell értékelni.

• Támogatási kulcsok rendszerének egyszerűsítése – Nem könnyű ma eligazodni a támogatási kulcsok szabályrendszerében, ezért ezeket egységesíteni szükséges terápiás területek mentén, előírva az egyes területekre alkalmazható legalacsonyabb kulcsot.

• Innovatív gyógyszerek befogadási folyamatának átalakítása – Alapvetően megújított rendszerre van szükség, hogy bevezetésre kerüljön egy kiegyensúlyozott, több szempontú gyógyszer-értékelési rendszer, növekedjen a társadalmi rálátás a gyógyszerek befogadási folyamatára, és világosan szétválasztódjanak a szervezeti felelősségek. Olyan átlátható folyamatra van szükség, amelyben világosak a határidők és nincs lehetőség a döntések évekig történő elhúzására. A gyógyszerek értékelésében a klinikai értéket, költséghatékonyságot, társadalmi kihatásokat és az egészségpolitikai prioritások támogatását kell figyelembe venni.