Döntés és összeomlás előtt az ágazat

Az ágazatban még legalább egy hónapig találgathatják, milyen reformokra szánja rá magát a kormány az egészségügyben. A várakozásokkal ellentétben ugyanis a hét eleji kétnapos kormányülésen nem döntöttek az ügyben. A kormány egyelőre a költségvetéssel foglalkozik, ami viszont a jövő évre akár kész helyzetet is teremthet az ágazat számára - írta a nol.hu.

A döntést sürgeti egyébként a mind súlyosabb kórházi adósságkrízis is. Az egészségügyi intézmények október elején már 96 milliárd forinttal tartoztak a szolgáltatóknak. 

A Népszabadság információi szerint a szakminiszter 200 milliárdos többletforrást kért a költségvetésről tárgyaló kormánytól az ágazatnak. Egyebek mellett mintegy 80 milliárd forintot a kórházak adósságának konszolidációjára, 10 milliárdot az alapellátás fejlesztésére, 27,2 milliárdot pedig az előző ciklusban megkezdett béremelés fedezésére. Értesüléseink szerint az ágazati miniszter költségvetési tervében nem szerepelt az egyszeri konszolidáción túl olyan összeg, amellyel a jövő évben megszüntethető lenne az adósságok újratermelődése. Ahhoz ugyanis további 100 milliárdra volna szükség - írja a lap.

Kormányátalakítás is lehet Orbán paklijában
A reformok érinthetik az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) is - írta az összes tárcát áttekintő és felvetődött forgatókönyvet latolgató cikkében a vs.hu, melynek forrásai szerint felmerült az önálló egészségügyi tárca létrehozása. Kérdés, hogy ha minisztériumi rangot kap az egészségügy, akkor marad-e Zombor Gábor jelenlegi államtitkár az ágazat irányítója, vagy a miniszteri posztra valaki mást szánnak. A Miniszterelnökségen a lap információi szerint jobbnak látnák, ha az 50-60 milliárd forintos hiánnyal működő kórházak a jövőben csak a gyógyításra szánt pénzeket kapnák meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, a működéshez szükséges forrásokat pedig a kormányhivatalokon keresztül használnák fel.

Az Emmi jelenlegi minisztere, Balog Zoltán egyelőre mindenesetre cáfolja a szétdarabolást. Szerdai sajtótájékoztatóján Zombor távozását hírlapi kacsának nevezte, mint mondta, az államtitkár élvezi a bizalmát.

Találgatások folynak arról is, hogy hol és mennyire engednék be a fizetős szolgáltatásokat az egészségügybe. Mivel a Semmelweis Terv létezése, vagyis 2011 óta nem sikerült megvalósítani, hogy évi 200-250 milliárd forinttal több pénzt kapjon az ágazat, jelzésértékűnek tartják a kormány közelében, hogy a tervezett új budapesti magánkórház beharangozóján Zombor Gábor államtitkár és a miniszteri poszttal hírbe hozott Sonkodi Balázs is részt vett. Az átalakításokat ráadásul úgy kell megvalósítani, hogy az eddigieknél ne költsenek többet az államháztartásra az adófizetők pénzéből, sőt – az uniónak tett vállalásoknak megfelelően – csökkenjenek az állami kiadások - írja a vs.hu.

Vékonyan fog az ágazati ceruza
A hírek szerint igencsak visszafogott jövő évi pénzügyi tervet készített a minisztérium. A Medicalonline úgy tudja, hogy a kormány által rendre a prioritási lista élére helyezett alapellátásnak juthat – persze csak a kabinet jóváhagyása esetén! –10 milliárdos többlet. Ez viszont édes-kevés a háziorvosi rendszernek, legalább a jelenlegi szinten történő „életben" tartásához - írja a lap.

Információjuk szerint a szaktárca 80 milliárdot fordítana az eddig nem rendezett beszállítói számlák kiegyenlítésére. Annak viszont nyoma sincs – hacsak a központi költségvetés valamelyik másik során nem bukkan majd elő -, hogy a kórházak fix költségeit átvállalná az állam. Erről is volt szó korábban, mondván: az állam tulajdonosi szerepe mellé kötelezettség is járna. A fix költségek átvállalása ráadásul jelentős segítséget nyújtana az intézményeknek ahhoz, hogy csökkentsék piaci kitettségüket, magyarán: megakadályozza túlzott eladósodottságukat.

Valószínűleg sort kerítenek az egészségügyben dolgozó műszaki és gazdasági szakemberek, három éves késésben lévő bérrendezésére, s talán futja a korábbi emelések alapbéresítésére is, s így az ügyeleti-készenléti díjak emelésére. A bérek rendezésére 27 milliárdot szánnának - a lap szerint.